Zsoltárok 45

1 Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről. Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.

2 Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.

3 Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet.

4 És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.

5 Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.

6 Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.

7 Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.

8 Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.

9 Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban.

10 Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.

11 Szépségedet a király kivánja; hiszen urad ő, hódolj hát néki!

12 Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.

13 Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.

14 Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szűzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket.

15 Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.

16 Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön.

17 Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!