Zsoltárok 44
1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
Koramma “maskil” dwom. Ao, Onyankopɔn, yɛde yɛn aso ate; yɛn agyanom aka akyerɛ yɛn; nea woyɛɛ wɔ wɔn bere so, wɔ tete mmere no mu.
2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
Wode wo nsa pam amanaman no na wobɔɔ yɛn agyanom atenase; wodwerɛw nnipa no na womaa yɛn agyanom dii yiye.
3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
Ɛnyɛ wɔn afoa na wɔde nyaa asase no, na ɛnyɛ wɔn nsa na ɛmaa wɔn nkonimdi; ɛyɛ wo nsa nifa, wo basa, ne wʼanim hann, efisɛ na wodɔ wɔn.
4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
Woyɛ me Hene ne me Nyankopɔn, nea ɔhyɛ nkonimdi ma Yakob.
5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Ɛnam wo so na yɛpam yɛn Atamfo; wo din mu na yetiatia wɔn a wokyi yɛn no so.
6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
Memmfa me ho nto mʼagyan so, mʼafoa remfa nkonimdi mmrɛ me;
7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
na wo na woma yedi yɛn atamfo so wugu wɔn a wɔtan yɛn no anim ase.
8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
Onyankopɔn mu na yɛhoahoa yɛn ho da mu nyinaa, na yɛbɛkamfo wo din no daa daa.
9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
Nanso mprempren woapo yɛn abrɛ yɛn ase; wone yɛn asraafo nkɔ ɔsa bio.
10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
Woma yeguan fii dɔm anim, ma yɛn atamfo fom yɛn agyapade.
11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
Wuyii yɛn maa sɛ wonkum yɛn sɛ nguan na woahwete yɛn wɔ amanaman no mu.
12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
Wotɔn wo nkurɔfo fofoofow, na woannya mfaso biara amfi mu.
13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
Woayɛ yɛn ahohorade ama yɛn afipamfo, animtiaabude ne aserewde ama wɔn a wɔatwa yɛn ho ahyia.
14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
Woayɛ yɛn kasabebui wɔ aman no mu na nnipa no wosow wɔn ti de gu yɛn so.
15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
Mʼanimguase di mʼanim daa, na aniwu akata mʼanim,
16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
esiane wɔn a wɔbɔ me ahohora na wɔkasa tia me de yi me ahi, esiane ɔtamfo a nʼani abere sɛ ɔbɛtɔ were no nti.
17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
Eyinom nyinaa too yɛn de, nanso yɛn werɛ mfii wo, na yemmuu wʼapam no nso so ɛ.
18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Yɛn koma ntwe mfii wo ho; na yɛn anan nso mman mfii wo kwan so ɛ.
19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
Nanso wodwerɛw yɛn yɛɛ yɛn sakraman tu na wode sum kabii kataa yɛn so.
20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
Sɛ na yɛn werɛ afi yɛn Nyankopɔn din anaa sɛ yɛatrɛw yɛn nsam akyerɛ ananafo nyame a,
21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
anka Onyankopɔn behu, efisɛ onim koma mu ahintasɛm.
22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Nanso wo nti wokum yɛn daa nyinaa; wobu yɛn sɛ nguan a wɔrekokum wɔn.
23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
Nyan, Awurade! Adɛn nti na woada? Keka wo ho! Nnyaw yɛn hɔ afebɔɔ.
24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Adɛn nti na wode wʼanim ahintaw na wo werɛ fi yɛn ahohia ne nhyɛso?
25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
Wɔabrɛ yɛn ase kɔ dɔte mu na yɛn nipadua aka afam dɔte.
26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
Sɔre bɛboa yɛn; wʼadɔe a ɛnsa da no nti, gye yɛn. Wɔde ma dwonkyerɛfo. Wɔde “lilie” sanku dwontobea na ɛtoe.
