Zsoltárok 44

1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.

Por el jefe de los músicos. Por los hijos de Coré. Un salmo contemplativo. Hemos escuchado con nuestros oídos, Dios; nuestros padres nos han contado el trabajo que hicisteis en sus días, en los días de antaño.

2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.

Has expulsado a las naciones con tu mano, pero tú los plantaste. Has afligido a los pueblos, pero los difundes en el extranjero.

3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.

Porque no obtuvieron la tierra en posesión por su propia espada, ni su propio brazo los salvó; sino tu mano derecha, tu brazo y la luz de tu rostro, porque les fuiste favorable.

4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!

Dios, tú eres mi Rey. ¡Comando victorias para Jacob!

5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.

A través de ti, derrotaremos a nuestros adversarios. Por tu nombre, aplastaremos a los que se levantan contra nosotros.

6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;

Porque no confiaré en mi arco, ni mi espada me salvará.

7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.

Pero tú nos has salvado de nuestros adversarios, y han avergonzado a los que nos odian.

8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)

En Dios nos hemos jactado todo el día. Daremos gracias a tu nombre por siempre. (Selah)

9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.

Pero ahora nos has rechazado y nos has deshonrado, y no salgan con nuestros ejércitos.

10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.

Nos haces retroceder ante el adversario. Los que nos odian se apropian del botín.

11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.

Nos has hecho como ovejas para comer, y nos han dispersado entre las naciones.

12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.

Vendes a tu pueblo por nada, y no han ganado nada con su venta.

13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.

Nos conviertes en un reproche para nuestros vecinos, una burla y un escarnio a los que nos rodean.

14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.

Nos has convertido en un sinónimo entre las naciones, una sacudida de cabeza entre los pueblos.

15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.

Todo el día mi deshonra está ante mí, y la vergüenza cubre mi cara,

16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.

ante la burla de quien reprocha y abusa verbalmente, por el enemigo y el vengador.

17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.

Todo esto se nos ha venido encima, pero no te hemos olvidado. No hemos sido falsos a su pacto.

18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:

Nuestro corazón no ha retrocedido, ni nuestros pasos se han desviado de tu camino,

19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.

aunque nos hayas aplastado en la guarida de los chacales, y nos cubrió con la sombra de la muerte.

20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:

Si hemos olvidado el nombre de nuestro Dios, o extender nuestras manos a un dios extraño,

21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.

¿No buscará Dios esto? Porque él conoce los secretos del corazón.

22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.

Sí, por tu causa nos matan todo el día. Se nos considera como ovejas para el matadero.

23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!

¡Despierta! ¿Por qué duermes, Señor? ¡Levántate! No nos rechaces para siempre.

24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?

¿Por qué ocultas tu rostro? ¿y olvidar nuestra aflicción y nuestra opresión?

25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.

Porque nuestra alma se inclina hacia el polvo. Nuestro cuerpo se aferra a la tierra.

26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!

Levántatepara ayudarnos. Redímenos por tu amorosa bondad.