Zsoltárok 44
1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
Kumutungamiri wokuimba waVanakomana vaKora. Masikiri. Haiwa Mwari, takanzwa nenzeve dzedu; madzibaba edu akatiudza zvamakaita pamazuva avo, pamazuva ekare.
2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
Noruoko rwenyu makadzinga ndudzi uye mukasima madzibaba edu; makapwanya marudzi mukaita kuti madzibaba edu abudirire.
3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
Havana kuzviwanira nyika nomunondo wavo, uye ruoko rwavo haruna kuvakundisa; rwakanga rwuri ruoko rwenyu rworudyi, irwo ruoko rwenyu, nokupenya kwechiso chenyu, nokuti imi makavada.
4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
Ndimi Mambo wangu naMwari wangu, anorayira kukunda kwaJakobho.
5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Kubudikidza nemi, tinosunda vavengi vedu shure; kubudikidza nezita renyu, tinotsika vavengi vedu netsoka dzedu.
6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
Handivimbi nouta hwangu, munondo wangu haundivigiri kukunda;
7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
asi imi munotipa kukunda pamusoro pavavengi vedu, munonyadzisa vadzivisi vedu.
8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
Tinozvirumbidza muna Mwari zuva rose, uye ticharumbidza zita renyu nokusingaperi. Sera
9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
Asi zvino matiramba uye matininipisa; hamuchabudi nehondo dzedu.
10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
Makaita kuti tidududze pamberi pavavengi vedu, uye vadzivisi vedu vakatipamba.
11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
Makatiramwira kumudyi samakwai uye makatiparadzira pakati pendudzi.
12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
Makatengesa vanhu venyu pasina, hamuna kuwana kana chinhu pakuvatengesa.
13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
Makatiita chiseko kuvavakidzani vedu, chinozvidzwa nechinosekwa chaavo vakatipoteredza.
14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
Makatiita tsumo pakati pendudzi; vanhu vanotidzungudzira misoro.
15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
Kunyadziswa kwangu kuri pamberi pangu zuva rose, uye chiso changu chafukidzwa nenyadzi
16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
pakuseka kwaavo vanondizvidza nokundirwisa, nokuda kwomuvengi, agarira kutsiva.
17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
Zvose izvi zvakaitika kwatiri kunyange takanga tisina kukukanganwai, kana kuva vasina kutendeka kusungano yenyu.
18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Mwoyo yedu yakanga isati yafuratira; tsoka dzedu dzakanga dzisati dzatsauka panzira yenyu.
19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
Asi makatipwanya mukatiita nzvimbo yamakava uye mukatifukidza nerima guru.
20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
Dai takanga takanganwa zita raMwari wedu, kana kutambanudzira maoko edu kuna mwari wavatorwa,
21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
Mwari haaizviziva here, sezvo achiziva zvakavanzika zvomwoyo?
22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Asi nokuda kwenyu takatarisana norufu zuva rose; tinotorwa samakwai anobayiwa.
23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
Mukai, imi Ishe! Munovatireiko? Zvisimudzei! Regai kutiramba nokusingaperi.
24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Ko, munovanzirei chiso chenyu muchikanganwa kutambudzika nokudzvinyirirwa kwedu?
25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
Takawisirwa muguruva; miviri yedu inonamatira pavhu.
26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
Simukai mutibatsire; tidzikinurei nokuda kworudo rwenyu rusingaperi.
