Zsoltárok 44
1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
Nangngegmi babaen kadagiti lapayagmi, O Dios, imbaga dagiti ammami kadakami dagiti trabaho nga inaramidmo kadagidi aldawda, idi un-unana nga aldaw.
2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
Pinapanawmo dagiti nasion babaen kadagiti imam ngem inmulam dagiti tattaomi, pinarigatmo dagiti tattao, ngem inwarasmo dagiti tattaomi iti daga.
3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
Ta saanda a naala ti daga a kas sanikuada babaen iti bukodda a kampilan, wenno insalakan man ida ti bukodda a takkiag; ngem ti makannawan nga imam, ti takkiagmo, ken ti raniag ti rupam, gapu ta immanamongka kadakuada.
4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
O Dios, Sika ti Arik; iyegmo ti balligi kenni Jacob.
5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Babaen kenka ipababami dagiti kabusormi; babaen iti naganmo, ibaddekminto ida, dagiti tumakder a bumusor kadakami.
6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
Ta saanakto nga agtalek iti panak, wenno isalakannak man ti kampilanko.
7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
Ngem insalakannakami manipud kadagiti kabusormi, ken imbabainmo dagiti manggurgura kadakami.
8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
Iti Dios nagpannakkelkami nga agmalmalem, ken agyamankami iti naganmo iti agnanayon. (Selah)
9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
Ngem ita, imbelleng ken imbabainnakami, ken saankan a kumuykuyog kadagiti mannakigubatmi.
10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
Inaramidmo nga agsanudkami manipud iti kabusor; ken samsamandakami dagiti manggurgura kadakami.
11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
Pinagbalinnakami a kasla karnero a naisagana a taraon, ket inwarasnakami kadagiti nasion.
12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
Ilakom dagiti tattaom para iti awan; saanmo a nanayonan ti kinabaknangmo babaen ti panangaramid iti dayta.
13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
Pinagbalinnakami a tubngar kadagiti kaarrubami, angawen ken laisendakami dagiti adda iti aglawlawmi.
14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
Inaramidnakami a pagkakatawaan dagiti nasion, a pagwingiwingan ti ulo dagiti tattao.
15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
Agmalmalem nga adda iti sangoanak ti pannakaibabainko, inabbongannak ti bain iti rupak
16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
gapu iti timekna a mangtubtubngar ken manglalais, gapu iti gumurgura ken ti kabusor.
17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
Immay amin daytoy kadakami; nupay kasta, saandaka a nalipatan wenno sinalungasing ti tulagmo.
18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Saan a timmallikod ti pusomi; saan nga immadayo iti dalanmo dagiti addangmi.
19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
Ngem nakaro ti panangburakmo kadakami iti ayan dagiti narungsot nga ayup ken inabbongannakami iti anniniwan ti patay.
20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
No nalipatanmi ti nagan ti Diosmi wenno ingatomi dagiti imami iti sabali a dios,
21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
saanto kadi a sukimaten ti Dios daytoy? Ta ammona dagiti palimed ti puso.
22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Kinapudnona, agmalmalem a mapappapataykami gapu iti naganmo; Naibilangkami a kasla karnero a maparti.
23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
Agriingka, apay a matmaturogka, O Apo? Bumangonka, saannakami nga ilaksid iti agnanayon.
24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Apay nga ilingedmo ti rupam ket lipatem ti pannakaparparigat ken pannakaidadanesmi?
25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
Ta narunawkami iti katapukan; naiyasideg ti bagimi iti daga.
26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
Bumangonka ta tulongannakami ket subbotennakami maigapu iti kinapudnom iti tulagmo.
