< Zsoltárok 44 >

1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
Pou direktè koral la; Yon Sòm refleksyon pa fis a Koré yo O Bondye, nou te tande avèk zòrèy nou. Zansèt nou yo te pale nou travay ke Ou te fè nan jou pa yo, nan jou ansyen yo.
2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
Ou menm, avèk pwòp men Ou, Ou te chase mete nasyon yo deyò, men Ou te plante yo. Ou te foule yo anba. Ou te aflije yo, Ou te gaye yo toupatou.
3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
Konsa, se pa ak pwòp nepe pa yo ke yo te posede peyi a, ni se pa pwòp bra yo ki te sove yo, men se men dwat Ou avèk bra Ou, ak limyè prezans Ou an, akoz Ou te bay yo favè.
4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
Se Ou menm ki Wa m, O Bondye. Òdone viktwa pou Jacob.
5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Ak pouvwa Ou menm, nou va pouse fè advèsè nou fè bak; Nan non Ou, nou va pile fè desann (sila) ki leve kont nou yo.
6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
Paske mwen p ap mete konfyans nan banza mwen, ni se pa nepe m k ap sove mwen.
7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
Men Ou te sove nou kont advèsè nou yo, Epi Ou te fè tout (sila) ki rayi nou yo wont.
8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
Nan Bondye, nou te louwe tout lajounen. Nou va bay remèsiman a non Ou jis pou tout tan.
9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
Alò, koulye a, Ou rejte nou, e mennen nou nan gwo wont. Ou pa sòti ankò avèk lame nou yo.
10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
Ou fè nou vire fè bak devan advèsè a, epi (sila) ki rayi nou yo fè piyaj pou kont yo.
11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
Ou te fè nou kon mouton, tankou mouton ki te livre pou manje, epi te gaye nou pami nasyon yo.
12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
Ou vann pèp Ou bon mache e Ou pa fè pwofi nan vant lan.
13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
Ou fè nou repwòche devan vwazen nou yo, yon objè ki moke e giyonnen pa (sila) ki antoure nou yo.
14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
Ou fè nou tounen yon vye mò pami nasyon yo, Yon rizib ki fè moun ri pami pèp yo.
15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
Tout lajounen dezonè sa a rete la devan m, epi imilyasyon mwen kraze m nèt.
16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
Akoz vwa a (sila) ki fè m repwòch e ki meprize mwen, akoz prezans lènmi an avèk vanjè a.
17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
Tout sa gen tan rive sou nou, men nou pa te bliye Ou, ni nou pa t aji nan manti selon akò Ou a.
18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Kè nou pa t vire fè bak, ni pa nou yo pa t varye soti nan chemen Ou.
19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
Malgre, Ou te kraze nou nan landwa chen mawon yo, e te kouvri nou avèk lonbraj lanmò a.
20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
Si nou te bliye non a Bondye nou an, oswa lonje men nou vè yon lòt dye etranje,
21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
èske Bondye pa ta dekouvri sa a? Paske Li konnen tout sekrè a kè yo.
22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Men pou lakoz a Ou menm, nou vin touye tout lajounen. Nou konsidere tankou mouton k ap rive labatwa.
23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
Leve Ou menm! Poukisa Ou ap dòmi, O SENYÈ? Leve nan dòmi! Pa rejte nou nèt.
24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Poukisa Ou kache figi Ou e bliye ke n ap soufri e oprime?
25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
Paske nanm nou te neye jis rive nan pousyè. Kò nou kole jis rive atè.
26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
Leve monte! Bay nou sekou! Rachte nou pou koz lanmou dous Ou a.

< Zsoltárok 44 >