Zsoltárok 44
1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
Pour le chef musicien. Par les fils de Korah. Un psaume contemplatif. Nous avons entendu de nos oreilles, Dieu; nos pères nous ont dit quel travail tu as fait de leur temps, dans les jours d'autrefois.
2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
Tu as chassé les nations avec ta main, mais vous les avez plantés. Tu as affligé les peuples, mais vous les diffusez à l'étranger.
3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
Car ce n'est pas par leur propre épée qu'ils ont pris possession du pays, leur propre bras ne les a pas sauvés non plus; mais ta main droite, ton bras, et la lumière de ton visage, parce que vous leur étiez favorable.
4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
Dieu, tu es mon Roi. Victoires de commandement pour Jacob!
5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Par toi, nous écraserons nos adversaires. Par ton nom, nous écraserons ceux qui se dressent contre nous.
6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
Car je ne me fierai pas à mon arc, mon épée ne me sauvera pas non plus.
7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
Mais tu nous as sauvés de nos adversaires, et ont fait honte à ceux qui nous haïssent.
8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
C'est en Dieu que nous nous sommes glorifiés tout au long du jour. Nous rendrons grâce à ton nom pour toujours. (Selah)
9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
Mais maintenant tu nous as rejetés, et tu nous as déshonorés, et ne sortez pas avec nos armées.
10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
Tu nous fais reculer devant l'adversaire. Ceux qui nous haïssent prennent le pillage pour eux-mêmes.
11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
Tu nous as transformés en moutons pour les manger, et nous ont dispersés parmi les nations.
12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
Vous vendez votre peuple pour rien, et n'ont rien gagné de leur vente.
13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
Tu fais de nous un objet d'opprobre pour nos voisins, une moquerie et une dérision pour ceux qui nous entourent.
14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
Tu fais de nous un sujet de discorde parmi les nations, une secousse de la tête parmi les peuples.
15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
Tout le jour, mon déshonneur est devant moi, et la honte couvre mon visage,
16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
à la raillerie de celui qui fait des reproches et abuse verbalement, à cause de l'ennemi et du vengeur.
17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
Tout cela nous est tombé dessus, mais nous ne vous avons pas oublié. Nous n'avons pas failli à votre alliance.
18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Notre cœur ne s'est pas détourné, nos pas ne se sont pas écartés de ton chemin,
19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
bien que tu nous aies écrasés dans le repaire des chacals, et nous a couverts de l'ombre de la mort.
20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
Si nous avons oublié le nom de notre Dieu, ou de tendre nos mains vers un dieu étranger,
21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
Dieu ne va pas chercher ça? Car il connaît les secrets du cœur.
22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Oui, à cause de toi, on nous tue tout le jour. Nous sommes considérés comme des moutons pour l'abattage.
23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
Réveillez-vous! Pourquoi dors-tu, Seigneur? Debout! Ne nous rejette pas pour toujours.
24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Pourquoi cachez-vous votre visage, et oublier notre affliction et notre oppression?
25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
Car notre âme est courbée vers la poussière. Notre corps s'accroche à la terre.
26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
Levez-vous pour nous aider. Rachetez-nous au nom de votre bonté.
