Zsoltárok 44
1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
To the chief music-maker. Of the sons of Korah Maschil. It has come to our ears, O God, our fathers have given us the story, of the works which you did in their days, in the old times,
2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
Uprooting the nations with your hand, and planting our fathers in their place; cutting down the nations, but increasing the growth of your people.
3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
For they did not make the land theirs by their swords, and it was not their arms which kept them safe; but your right hand, and your arm, and the light of your face, because you had pleasure in them.
4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
You are my King and my God; ordering salvation for Jacob.
5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Through you will we overcome our haters; by your name will they be crushed under our feet who are violent against us.
6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
I will not put faith in my bow, my sword will not be my salvation.
7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
But it is you who have been our saviour from those who were against us, and have put to shame those who had hate for us.
8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
Our pride is in God at all times, to his name we give praise for ever. (Selah)
9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
But now you have sent us away from you, and put us to shame; you do not go out with our armies.
10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
Because of this we are turned back by the attacker: those who have hate for us take our goods for themselves.
11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
You have made us like sheep which are taken for meat; we are put to flight among the nations.
12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
You let your people go for nothing; your wealth is not increased by their price.
13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
You have made us to be looked down on by our neighbours, we are laughed at and shamed by those who are round about us.
14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
Our name is a word of shame among the nations, a sign for the shaking of heads among the peoples.
15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
My downfall is ever before me, and I am covered with the shame of my face;
16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
Because of the voice of him who says sharp and bitter words; because of the hater and him who is the instrument of punishment.
17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
All this has come on us, but still we have kept you in our memory; and we have not been false to your word.
18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Our hearts have not gone back, and our steps have not been turned out of your way;
19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
Though you have let us be crushed in the place of jackals, though we are covered with darkest shade.
20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
If the name of our God has gone out of our minds, or if our hands have been stretched out to a strange god,
21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
Will not God make search for it? for he sees the secrets of the heart.
22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Truly, because of you we are put to death every day; we are numbered like sheep for destruction.
23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
Why are you sleeping, O Lord? awake! and come to our help, do not give us up for ever.
24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Why is your face covered, and why do you give no thought to our trouble and our cruel fate?
25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
For our souls are crushed down to the dust: our bodies are stretched out on the earth.
26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
Up! and come to our help, and give us salvation because of your mercy.
