< Zsoltárok 44 >

1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
For the choirmaster. A Maskil of the sons of Korah. We have heard with our ears, O God; our fathers have told us the work You did in their days, in the days of old.
2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
With Your hand You drove out the nations and planted our fathers there; You crushed the peoples and cast them out.
3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
For it was not by their sword that they took the land; their arm did not bring them victory. It was by Your right hand, Your arm, and the light of Your face, because You favored them.
4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
You are my King, O God, who ordains victories for Jacob.
5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Through You we repel our foes; through Your name we trample our enemies.
6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
For I do not trust in my bow, nor does my sword save me.
7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
For You save us from our enemies; You put those who hate us to shame.
8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
In God we have boasted all day long, and Your name we will praise forever.
9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
But You have rejected and humbled us; You no longer go forth with our armies.
10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
You have made us retreat from the foe, and those who hate us have plundered us.
11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
You have given us up as sheep to be devoured; You have scattered us among the nations.
12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
You sell Your people for nothing; no profit do You gain from their sale.
13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
You have made us a reproach to our neighbors, a mockery and derision to those around us.
14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
You have made us a byword among the nations, a laughingstock among the peoples.
15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
All day long my disgrace is before me, and shame has covered my face,
16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
at the voice of the scorner and reviler, because of the enemy, bent on revenge.
17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
All this has come upon us, though we have not forgotten You or betrayed Your covenant.
18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Our hearts have not turned back; our steps have not strayed from Your path.
19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
But You have crushed us in the lair of jackals; You have covered us with deepest darkness.
20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
If we had forgotten the name of our God or spread out our hands to a foreign god,
21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
would not God have discovered, since He knows the secrets of the heart?
22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Yet for Your sake we face death all day long; we are considered as sheep to be slaughtered.
23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
Wake up, O Lord! Why are You sleeping? Arise! Do not reject us forever.
24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Why do You hide Your face and forget our affliction and oppression?
25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
For our soul has sunk to the dust; our bodies cling to the earth.
26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
Rise up; be our help! Redeem us on account of Your loving devotion.

< Zsoltárok 44 >