Zsoltárok 44
1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
Aka mawt ham Korah ca rhoek kah Hlohlai Pathen aw, hlamat kum kah amamih tue ah na saii khoboe te, a pa rhoek loh kaimih ham a tae uh tih, kaimih hna neh ka yaak uh coeng.
2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
Na kut neh namtom na haek tih a pa rhoek te na thoh. Namtu te talh sak ham a pa rhoek na hlun.
3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
A cunghang loh khohmuen pang sak uh pawt tih a bantha loh amih a khang moenih. Tedae amih te na moeithen dongah na bantang kut kah na bantha, na maelhmai kah khosae nen ni na khang.
4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
Ka manghai Pathen nang loh Jakob kah khangnah ham uen lah.
5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Nang rhang neh ka rhal rhoek te ka thoeh uh. Kaimih taengkah aka tlai rhoek na ming neh ka suntlae uh.
6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
Ka liva dongah ka pangtung pawt tih ka cunghang loh kai n'khang moenih.
7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
Tedae ka rhal kut lamkah kaimih nan khang tih kaimih kah ka lunguet rhoek te na yah sak.
8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
Hnin takuem Pathen rhang neh ka thangthen uh tih na ming te kumhal duela ka uem uh ni. (Selah)
9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
Tedae nan hlahpham tih kaimih kah hmaithae na saii dae ka caempuei taengla na pawk tloe moenih.
10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
Rhal taeng lamkah kaimih he hnuk la let nan khuen vaengah ka lunguet rhoek loh amamih vik te tukvat uh thae.
11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
Boiv a bangla kaimih he maeh la nan mop tih namtom taengah kaimih he nan thaek nan yak.
12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
A rhoeh pawt dongah na pilnam na yoih dae amih phu nen khaw na rhoeng hae pawh.
13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
Imben rhoek ham kokhahnah, tamdaengnah neh kaepvai kah soehsalnah la kaimih nan khueh.
14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
Namtom rhoek taengah thuidoeknah neh namtu pawt kah lu thuknah ham ni kaimih he nan khueh.
15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
Kamah kah mingthae loh hnin takuem kamah hmuh ah om tih,
16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
aka veet kah ol neh thunkha nah phu aka lo kah mikhmuh ah a hliphen dongah ka maelhmai he yahpohnah loh a thing khoep.
17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
He boeih loh kaimih taengah ha pai dae nang kan hnilh uh pawt tih na paipi dongah rhi ka lat uh moenih.
18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Ka lungbuei he a hnuk la balkhong pawh. Kaimih khokan long khaw na caehlong te phaelh pawh.
19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
Tedae pongui kho ah kaimih nan phen tih dueknah hlipkhup neh nan khuk thil.
20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
Ka Pathen ming ka hnilh uh tih rhalawt pathen taengah kut ka phuel uh atah,
21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
Lungbuei kah a huephael aka ming Pathen loh hekah he khe mahpawt a?
22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Nang ham dongah maeh aka ngawn kah boiva la poek uh tih hnin takuem ah kaimih n'ngawn uh.
23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
Haenghang laeh ba dongah lae na ih. Ka Boeipa, thoo laeh a yoeyah la nan hlahpham tarha mahpawh.
24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Ba dongah lae na hmai na thuh tih kaimih pum kah phacipphabaem neh hnaemtaeknah na hnilh?
25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
Kaimih hinglu loh laipi dongla ngam tih kaimih bung loh diklai la khoem uh coeng.
26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
Kaimih kah bomkung aw thoo lamtah na sitlohnah dongah kaimih n'lat dae.
