< Zsoltárok 41 >
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.
En Psalm Davids, till att föresjunga. Säll är den, som låter sig vårda; om den fattiga; honom skall Herren hjelpa i den onda tiden.
2 Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.
Herren skall bevara honom, och hålla honom i lifve, och låta honom gå väl på jordene, och icke gifva honom uti hans fiendars vilja.
3 Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.
Herren skall vederqvicka honom på hans sotesäng; du hjelper honom ifrån alla hans krankhet.
4 Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!
Jag sade: Herre, var mig nådelig; hela mina själ, ty jag hafver syndat emot dig.
5 Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?
Mine ovänner talade ondt emot mig: När kan han dö, och hans namn förgås?
6 Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy az utczára és beszél.
De komma till att skåda, och menat dock intet af hjertat; utan söka något, det de lasta måga, gå bort och förat ut.
7 Minden gyűlölőm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:
Alle de som mig hata, tassla tillhopa emot mig, och tänka ondt öfver mig.
8 Istennek átka szállott ő reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!
De hafva beslutit ett skalkastycke öfver mig: När han ligger, skall han intet uppstå igen.
9 Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.
Och min vän, den jag mig betrodde, den mitt bröd åt, trampade mig under fötterna.
10 De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!
Men du, Herre, var mig nådelig, och hjelp mig upp, så vill jag vedergälla dem.
11 Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;
Derpå märker jag, att du ett behag till mig hafver, att min fiende icke skall glädja sig öfver mig.
12 Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha.
Men mig uppehåller du för mina fromhets skull, och ställer mig inför ditt ansigte evinnerliga.
13 Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen!
Lofvad vare Herren, Israels Gud, ifrån nu, allt intill evighet. Amen, Amen.