< Zsoltárok 41 >

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.
Til songmeisteren; ein salme av David. Sæl er den som ser til ein vesallmann; på den vonde dag skal Herren frelsa honom.
2 Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.
Herren skal verja honom og halda honom i live; han skal verta lukkeleg i landet, og du skal visst ikkje yvergjeva honom til hans mordgiruge fiendar.
3 Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.
Herren skal stydja han på sotteseng, og vender all hans lega i hans sjukdom.
4 Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!
Eg segjer: «Herre, ver meg nådig; læk mi sjæl, for eg hev synda mot deg!»
5 Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?
Mine fiendar talar vondt um meg: «Når skal han døy, og hans namn forgangast?»
6 Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy az utczára és beszél.
Og um ein kjem og vil sjå til meg, so talar han falske ord; hans hjarta sankar seg vondskap saman, so gjeng han ut og talar um det.
7 Minden gyűlölőm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:
Alle som hatar meg, kviskrar saman imot meg; dei tenkjer upp imot meg slikt som gjer meg vondt:
8 Istennek átka szállott ő reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!
«Ei illgjerning heng ved honom, og han som ligg der, skal ikkje meir standa upp.»
9 Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.
Ja, endå den som eg livde i fred med, som eg sette lit til, som åt mitt brød, hev lyft sin hæl imot meg.
10 De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!
Men du, Herre, ver meg nådig og hjelp meg upp! So vil eg gjeva deim vederlag.
11 Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;
På dette kjenner eg at du hev hugnad i meg, at min fiende ikkje fær setja i glederop yver meg.
12 Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha.
Og meg held du uppe i mi uskyld og set meg for di åsyn til æveleg tid.
13 Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen!
Lova vere Herren, Israels Gud, frå æva og til æva! Amen, amen!

< Zsoltárok 41 >