Zsoltárok 41

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.

達味詩歌，交與樂官。 眷顧貧窮人的人，真是有福，患難時日，他必蒙上主救助。

2 Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.

上主必保護他，賜他生存，在世上蒙福，決不將他交給他的仇敵而任敵所欲。

3 Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.

他呻吟床榻，上主給他支援，他患病時，必使他轉危為安。

4 Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!

我曾哀求你：上主，求你憐憫我」，求你治癒我，因為我得罪了你。

5 Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?

我的仇敵反而惡言辱罵我說：「他何時死，他的名字幾時泯滅？

6 Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy az utczára és beszél.

前來訪我的人，只以虛言相待，其實是心懷惡意，出去便說出來。

7 Minden gyűlölőm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:

恨我的人，個個竊竊私議，咒我遭殃生疾：

8 Istennek átka szállott ő reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!

願他身患惡疾! 願他一病不起！

9 Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.

連我素來信賴的知心友好，吃過我飯的人，也舉腳踢我。

10 De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!

上主，求你可憐我，使我病除，為使我能對他們加以復仇。

11 Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;

我以此作為你真愛我的記號：就是不讓我的敵人向我誇耀；

12 Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha.

你時常保持我無災無難，使我永遠站在你的面前。

13 Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen!

願上主，以色列天主，受讚頌，自永遠直到永遠，阿們，阿們