< Zsoltárok 39 >

1 Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára. Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg előttem van a hitetlen.
למנצח לידיתון (לידותון) מזמור לדוד ב אמרתי-- אשמרה דרכי מחטוא בלשוני אשמרה לפי מחסום-- בעד רשע לנגדי
2 Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.
נאלמתי דומיה החשיתי מטוב וכאבי נעכר
3 Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék azért az én nyelvemmel:
חם-לבי בקרבי--בהגיגי תבער-אש דברתי בלשוני
4 Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.
הודיעני יהוה קצי--ומדת ימי מה-היא אדעה מה-חדל אני
5 Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! (Szela)
הנה טפחות נתתה ימי-- וחלדי כאין נגדך אך כל-הבל כל-אדם נצב סלה
6 Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!
אך-בצלם יתהלך-איש-- אך-הבל יהמיון יצבר ולא-ידע מי-אספם
7 Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.
ועתה מה-קויתי אדני-- תוחלתי לך היא
8 Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!
מכל-פשעי הצילני חרפת נבל אל-תשימני
9 Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.
נאלמתי לא אפתח-פי כי אתה עשית
10 Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.
הסר מעלי נגעך מתגרת ידך אני כליתי
11 Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. (Szela)
בתוכחות על-עון יסרת איש-- ותמס כעש חמודו אך הבל כל-אדם סלה
12 Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm.
שמעה תפלתי יהוה ושועתי האזינה-- אל-דמעתי אל-תחרש כי גר אנכי עמך תושב ככל-אבותי
13 Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé!
השע ממני ואבליגה-- בטרם אלך ואינני

< Zsoltárok 39 >