Zsoltárok 39
1 Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára. Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg előttem van a hitetlen.
Ka cehnaak lam awh ce kang ngaih ta nawh kam lai awm thlawlhnaak awhkawng khoem vang; thlakchekhqi ka haiawh a awm khui awhtaw kam kha ve cyp vang,” ti nyng.
2 Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.
Cehlai awimyh na awm poek poek nawh, ik-oeih leek kqawn kaana ka awm awh zani, kak kawseetnaak ing pung hy.
3 Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék azért az én nyelvemmel:
Kak kawk khuiawh kak kawlung hlawk nawh, poek typ typ nyng saw, mai ce kqawng hy; cawhtaw kam lai ing awi ce kqawn nyng.
4 Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.
Aw Bawipa, ka hqing dytnaak ce nim huh nawhtaw khawnyn iqyt nu ka hqing kaw tice nim huh lah; ka hqingnaak ve choet ca mai ni ti ni sim sak lah.
5 Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! (Szela)
Ka hqing khui khawsaknaak ve kut pha teh doeng ni sai tiksaw; ka hqingnaak ve na haiawh ik choet awm am law hy. Thlang boeih a hqingnaak ve hqi doek khoeih mai ni.
6 Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!
Thlanghqing ve huhai na ak cet myihlip ing myih hy; amah poek awhtaw tamtaw soeih lawt hlai hy, a zap mai ni; them awm cun hlai hy, u ing a pang kaw tice am sim hy.
7 Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.
Cehlai tuh Bawipa, kai ing u nu ka sui? Kang ngaih-u-naak taw nang awh ni a awm.
8 Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!
Ka sai thawlhnaak ak khui awhkawng ni hul nawhtaw; thlakqawkhqi ak kqawnseet na koeh ni sai.
9 Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.
Awimyh na awm nyng saw; kam kha am awng nyng, kawtih, ve ve nang ing na sai hawh ni.
10 Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.
Na ni vyknaak ve ka ven awhkawng khoe hlah; na kut zawk hawh nyng.
11 Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. (Szela)
A thawlhnaak awh thlangkhqi ce zyi nawh toel hyk ti; thlang boeih ve hqi doek khoeih mai ni.
12 Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm.
Aw Bawipa, kak cykcahnaak ve ngai law lah, qeennaak thoeh doena kak khynaak awi ve ngai lah; kang kqangnaak ve nang haa koeh kqek sih lah. Ikawtih, na venawh khin amyihna awm nyng saw, ka pakhqi amyihna thlak chang na awm nyng.
13 Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé!
Cet nawh am ka awm voel naak tym apha hlan awh ka zeelnaak tlaih aham, ak chang na ning mang tak mai.
