Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Dawid dwom. Adesrɛ. Awurade, nka mʼanim wɔ wʼabufuw mu na ntwe mʼaso wɔ wʼabufuwhyew mu.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
Wo bɛmma hwirew me mu, na wo nsa adwerɛw me.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Wʼabufuwhyew no nti ahoɔden biara nni me mu; me bɔne nti, me nnompe ahodwow.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
Mʼafɔdi amene me te sɛ adesoa a mu yɛ duru dodo.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Mʼakuru bɔn na aporɔw esiane me bɔne mu agyimisɛm nti.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Makotow na wɔabrɛ me ase; da mu nyinaa menantenantew twa agyaadwo.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Mʼakyi dompe mu yaw boro so: ahoɔden biara nni me nipadua mu.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
Mabrɛ na mapɛtɛw koraa. Me koma mu yaw ma misi apini.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
Awurade, nea merehwɛ anim nyinaa da wʼanim; mʼapinisi nhintaw wo.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
Me koma bɔ kitirikitiri, na mʼahoɔden asa mpo mʼaniwa aduru sum.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Mʼapirakuru nti me nnamfonom ne me yɔnkonom mmɛn me; mʼafipamfo twe wɔn ho fi me ho.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Wɔn a wɔpɛ sɛ wokum me no sum me mfiri, wɔn a wɔpɛ sɛ wɔhaw me no di me sɛe ho nkɔmmɔ da mu nyinaa wodwen nnaadaasɛm ho.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Mete sɛ ɔsotifo a ɔnte asɛm, mete sɛ mum a ontumi nkasa.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
Mayɛ sɛ obi a ɔnte asɛm, nea nʼano ntumi mma mmuae.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
Awurade, meretwɛn wo; Awurade me Nyankopɔn, wubegye me so.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
Mekae se, “Mma wɔn ani nnye; anaa wɔmma wɔn ho so bere a mʼanan awatiri no.”
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Mereyɛ mahwe ase, na me yaw da so wɔ me mu.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
Meka me mfomso kyerɛ; me bɔne hyɛ me so.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
Bebree na wɔyɛ mʼatamfo; wɔn a wɔtan me kwa no dɔɔso.
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
Wɔn a wɔde bɔne tua me papa so ka no, bɔ me ahohora bere a mereyɛ papa.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Awurade nnyaw me. Me Nyankopɔn, nkɔ akyiri!
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Bra ntɛm bɛboa me, Awurade, mʼAgyenkwa. Wɔde ma dwonkyerɛfo no. Yedutun.
