Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Ko e Saame ʻa Tevita, ko e fakamanatu. ʻE Sihova, ʻoua naʻa ke valokiʻi au ʻi ho houhau: pea ʻoua naʻa ke valokiʻi au ʻi ho houhau vela.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
He ʻoku tau maʻu ʻiate au hoʻo ngaahi ngahau, pea ʻoku taʻomia fakamamahi au ʻe ho nima.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
ʻOku ʻikai ha haohaoa ʻi hoku kakano ko e meʻa ʻi ho houhau; pea ʻoku ʻikai ha fiemālie ʻi hoku hui ko e meʻa ʻi heʻeku angahala.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
He kuo hake ʻa ʻeku ngaahi hia ʻo ʻufiʻufi hoku ʻulu: ʻo hangē ko e kavenga mamafa ʻoku taʻomia ai au.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
ʻOku ʻeho hoku ngaahi lavea ʻo fakalielia koeʻuhi ko ʻeku vale.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
ʻOku ou mamahi; ʻoku ou mapelu ki lalo ʻaupito; ʻoku ou ʻalu mamahi pe ʻi he ʻaho kotoa.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
He ʻoku fonu hoku sino ʻi he mahaki kovi: pea ʻoku ʻikai ha moʻui haohaoa ʻi hoku kakano.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
ʻOku ou vaivai mo mafesi ʻi he mamahi: naʻaku kalanga ko e meʻa ʻi he mamahi ʻo hoku loto.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
ʻE ʻEiki, ʻoku ʻi ho ʻao ʻeku holi kotoa pē; mo ʻeku ngaahi toʻe ʻoku ʻikai fufū ʻiate koe.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
ʻOku tatupe hoku mafu, kuo ʻosi ʻeku mālohi: pea ko e maama ʻo hoku mata kuo mole foki ia ʻiate au.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Ko hoku kaumeʻa ʻofa mo hoku ngaahi kāinga ʻoku nau tutuʻu ʻi he mamaʻo mei hoku teʻia; mo hoku kaungāʻapi ʻoku nau tutuʻu ʻi he mamaʻo.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Ko kinautolu foki ʻoku kumi ki heʻeku moʻui ʻoku nau tō ʻae ngaahi tauhele kiate au: ko kinautolu ʻoku kumi ke u kovi ʻoku nau lea ʻaki ʻae ngaahi meʻa kovi, mo nau fakakaukau ki he meʻa kākā ʻi he ʻaho kotoa.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Ka ko au, hangē ko ha tuli, ʻoku ʻikai te u ongoʻi; pea naʻaku hangē ko e tangata ʻoku noa ʻaia ʻoku ʻikai mafaʻa hono ngutu.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
Pea naʻaku hangē ko e tangata taʻeongoʻi, pea ʻoku ʻikai ha valoki ʻi hono ngutu.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
He ʻoku ou ʻamanaki lelei, ʻE Sihova, kiate koe: te ke ongoʻi, ʻE ʻEiki ko hoku ʻOtua.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
He naʻaku pehē, “Fanongo kiate au, telia naʻa nau fiefia kiate au: ʻi he hekea ʻa hoku vaʻe, ʻoku nau hiki hake ʻakinautolu kiate au.”
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
He ʻoku ou meimei nofo, pea ʻoku tuʻumaʻu pe ʻeku mamahi ʻi hoku ʻao.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
He te u fakahā ʻeku hia; pea u mamahi koeʻuhi ko ʻeku angahala.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
Ka ʻoku moʻui hoku ngaahi fili, pea ʻoku nau mālohi: pea ʻoku fakaʻaʻau ʻo tokolahi ʻakinautolu ʻoku fehiʻa taʻetotonu kiate au.
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
Pea ko hoku ngaahi fili foki ʻakinautolu ʻoku totongi kovi ki he lelei; koeʻuhi ʻoku ou muimui ki he lelei.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
ʻOua naʻa ke liʻaki au, ʻE Sihova: ʻE hoku ʻOtua, ʻoua naʻa ke mamaʻo ʻiate au.
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Ke ke fakatoʻotoʻo ke tokoni au, ʻE ʻEiki ko hoku fakamoʻui.
