Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Salmo de David. Para recuerdo. Yahvé, no me arguyas en tu ira, ni me castigues en tu furor.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
Mira que tengo clavadas tus flechas, y tu mano ha caído sobre mí.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
A causa de tu indignación no hay en mi carne parte sana, ni un hueso tengo intacto, por culpa de mi pecado.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
Es que mis iniquidades pasan sobre mi cabeza, me aplasta el peso de su carga.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Mis llagas hieden y supuran, por culpa de mi insensatez.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Inclinado, encorvado hasta el extremo, en mi tristeza ando todo el día sin rumbo;
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
mis entrañas se abrasan de dolor, no queda nada sano en mi cuerpo.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
Languidezco abrumado; los gemidos de mi corazón me hacen rugir.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
Señor, a tu vista están todos mis suspiros, y mis gemidos no se te ocultan.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
Palpita fuertemente mi corazón; las fuerzas me abandonan, y aún me falta la luz de mis ojos.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Mis amigos y compañeros se han apartado de mis llagas, y mis allegados se mantienen, a distancia.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Me tienden lazos los que atentan contra mi vida; los que buscan mi perdición hablan de amenazas y forman todo el día designios aviesos.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Yo entretanto, como sordo, no escucho; y soy como mudo que no abre sus labios.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
Me he hecho semejante a un hombre que no oye y que no tiene respuesta en su boca;
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
porque confío en Ti, oh Yahvé, Tú responderás, Señor Dios mío.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
Yo he dicho en efecto: “No se alegren a costa mía, y no se ensoberbezcan contra mí al vacilar mi pie.”
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Pues me encuentro a punto de caer, y tengo siempre delante mi flaqueza,
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
dado que confieso mi culpa y estoy lleno de turbación por mi delito;
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
en tanto que son poderosos los que injustamente me hacen guerra, y muchos los que me odian sin causa.
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
Y los que devuelven mal por bien me hostilizan, porque me empeño en lo bueno.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
No me abandones, oh Yahvé; Dios mío, no quieras estar lejos de mí.
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Apresúrate a socorrerme, Yahvé, salvación mía.
