Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Rabbiyow, cadhadaada ha igu canaanan, Oo dhirifkaaga kululna ha igu edbin.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
Waayo, fallaadhahaagii aad bay ii mudeen, Oo gacantaaduna way igu soo degtay.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Jidhkaygu fayoobaan ma leh, waana xanaaqaaga daraaddiis, Oo lafahayguna caafimaad ma leh, waana dembigayga daraaddiis.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
Waayo, xumaatooyinkaygii waxay ka sare mareen madaxayga, Sida rar culus ayay igu culus yihiin aad iyo aad.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Nabrahaygu way urayaan, wayna qudhmuun yihiin, Waana nacasnimadayda daraaddeed.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Waan xanuunsanayaa, oo aad baan hoos ugu gotay, Oo maalinta oo dhanna oohin baan la wareegaa.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Waayo, dhexdayda waxaa ka buuxa olol, Oo jidhkayguna fayoobaan ma leh.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
Waan itaal daranahay, oo aad baan u burbursanahay, Oo waxaan la cabaaday buuqa qalbigayga ku jira.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
Sayidow, waxaan jeclahay oo dhammu waxay yaalliin hortaada, Oo taahiddayduna kaama qarsoona.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
Wadnahaa i fig leh, oo xooggaygiina waa i gabay, Oo weliba iftiinkii indhahayguna waa iga tegey.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Kuwa i jecel iyo saaxiibbadayba belaayadayda way ka durkaan, Oo xigaaladaydiina meel fog bay istaagaan.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Oo kuwa naftayda doondoonaana dabinno bay ii dhigaan, Oo kuwa inay wax i yeelaan doonayaana waxay ku hadlaan waxyaalo xun, Oo maalinta oo dhan waxay ku tashadaan khiyaano.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Laakiinse anigu waxba kama maqlo sida nin dhega la', Oo waxaan la mid ahay nin carrab la' oo aan afkiisa kala qaadin.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
Haah, oo waxaan la mid ahay nin aan waxba maqlin, Oo aan afkiisa murammo ku jirin.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
Waayo, Rabbiyow, adaan wax kaa rajaynayaa, Oo adna waad ii jawaabi doontaa, Sayidow Ilaahaygiiyow.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
Waayo, waxaan idhi, Yaanay igu rayrayn, Oo markii cagtaydu simbiriirixato, yaanay iska kay weynayn.
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Waayo, waxaan ku dhowahay inaan dhaco, Oo tiiraanyadayduna had iyo goorba way i hor taalaa.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
Haddaba anigu xumaantayda waan sheegi doonaa, Oo dembigaygana waan ka qoomamoon doonaa.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
Laakiinse cadaawayaashaydu waa dadaal badan yihiin, xoogna way leeyihiin, Oo kuwa gardarrada igu necebuna way tarmeen.
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
Oo weliba kuwa sharka wanaagga ku gudaana Waa cadaawayaashayda, maxaa yeelay, waxaan raacaa waxa wanaagsan.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Rabbiyow, ha i dayrin, Ilaahayow, ha iga fogaan.
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Soo dhaqso oo i caawi, Sayidow, badbaadadaydow.
