Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Ry Iehovà, ko mitrevok’ahy ami’ty fifombo’o; naho ko andilova’o ami’ty fiforoforoa’o.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
Fa mitsamantake amako o ana-pale’oo, vaho manindry ahy ty fità’o.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Tararèñe ty fiaiko te hatorifiha’o, naho po-pijanganañe o taolakoo, ty amy tahikoy.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
Fa nalipo’ o hakeokoo ty lohako, hoe kilankañe mavesatse tsy leoko.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Mantiñe naho miborake o ferekoo ty amy hadagolako.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Mihohokohoke iraho naho mibokoke, toe mandala lomoñandro.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Lifo-pihobobohañe ty vaniako, tsy aman-kajangañe ty sandriko.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
Volevole iraho, loho demoke, miñeoñeoñe ty fioremeñan-troko.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
O Talè, fonga añatrefa’o eo ty fisalalàko, naho tsy mietak’ ama’o ty fiselekaiñako.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
Midebodebo ty troko, milesa ty haozarako; naho nieng’ahiko ty hazavà’ o masokoo.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Ampiesoñe’ i angorosiko o mpiamakoo naho o rañekoo; naho mitrobàke ey o longokoo.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Nampidreñafe’ o mipay ty fiaikoo fandrike iraho, ikililia’ o mipay hijoy ahikoo, toe ikinia’e hakalitahañe lomoñandro.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
F’ie manahake te giñe, tsy mahatsanoñe iraho, hoe bobo kanao tsy mahasoka-bava.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
Eka, manahake ondaty valagìñe, tsy aman-dietse am-palie.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
Ihe ry Iehovà ro fisalalàko, toe hanoiñe irehe ry Talè Andrianañahareko.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
Fa inao ty ahy: Tsy mone hirebeke iareo, ke hirengevoke te midorasitse o tombokoo.
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Toe veka’e hikorovoke iraho, amako lomoñandro ty fanaintaiñako.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
Toe iantofako o hakeokoo; naho lifo-kasosorañe ty amo tahikoo.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
Fe maozatse naho mahasibeke o rafelahikoo, maro ty malaiñe ahy tsy vente’e,
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
aa kanao valea’iareo raty ty soa, heje’ iareo ty fañorihako ty hasoa.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Ko mamorintseñ’ ahy ry Iehovà, ko mitotse amako ry Andrianañahareko,
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Malisà hañimb’ ahy ry Talè, Fandrombahañ’ ahy.
