Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Salmo. Di Davide. In memoria. Signore, non castigarmi nel tuo sdegno, non punirmi nella tua ira.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
Le tue frecce mi hanno trafitto, su di me è scesa la tua mano.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Per il tuo sdegno non c'è in me nulla di sano, nulla è intatto nelle mie ossa per i miei peccati.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
Le mie iniquità hanno superato il mio capo, come carico pesante mi hanno oppresso.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Putride e fetide sono le mie piaghe a causa della mia stoltezza.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Sono curvo e accasciato, triste mi aggiro tutto il giorno.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Sono torturati i miei fianchi, in me non c'è nulla di sano.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
Afflitto e sfinito all'estremo, ruggisco per il fremito del mio cuore.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
Signore, davanti a te ogni mio desiderio e il mio gemito a te non è nascosto.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
Palpita il mio cuore, la forza mi abbandona, si spegne la luce dei miei occhi.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Amici e compagni si scostano dalle mie piaghe, i miei vicini stanno a distanza.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Tende lacci chi attenta alla mia vita, trama insidie chi cerca la mia rovina. e tutto il giorno medita inganni.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Io, come un sordo, non ascolto e come un muto non apro la bocca;
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
sono come un uomo che non sente e non risponde.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
In te spero, Signore; tu mi risponderai, Signore Dio mio.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
Ho detto: «Di me non godano, contro di me non si vantino quando il mio piede vacilla».
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Poiché io sto per cadere e ho sempre dinanzi la mia pena.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
Ecco, confesso la mia colpa, sono in ansia per il mio peccato.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
I miei nemici sono vivi e forti, troppi mi odiano senza motivo,
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
mi pagano il bene col male, mi accusano perché cerco il bene.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Non abbandonarmi, Signore, Dio mio, da me non stare lontano;
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
accorri in mio aiuto, Signore, mia salvezza.
