Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Psaume de David. Pour faire souvenir. Yahweh, ne me punis pas dans ta colère, et ne me châtie pas dans ta fureur.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
Car tes flèches m’ont atteint, et ta main s’est appesantie sur moi.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Il n’y a rien de sain dans ma chair à cause de ta colère, il n’y a rien de sauf dans mes os à cause de mon péché.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
Car mes iniquités s’élèvent au-dessus de ma tête; comme un lourd fardeau, elles m’accablent de leur poids.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Mes meurtrissures sont infectes et purulentes, par l’effet de ma folie.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Je suis courbé, abattu à l’excès; tout le jour je marche dans le deuil.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Un mal brûlant dévore mes reins, et il n’y a rien de sain dans ma chair.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
Je suis sans force, brisé outre mesure; le trouble de mon cœur m’arrache des gémissements.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
Seigneur, tous mes désirs sont devant toi, et mes soupirs ne te sont pas cachés.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
Mon cœur palpite, ma force m’abandonne, et la lumière même de mes yeux n’est plus avec moi.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Mes amis et mes compagnons s’éloignent de ma plaie; et mes proches se tiennent à l’écart.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Ceux qui en veulent à ma vie tendent leurs pièges; ceux qui cherchent mon malheur profèrent des menaces, et tout le jour ils méditent des embûches.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Et moi, je suis comme un sourd, je n’entends pas; je suis comme un muet, qui n’ouvre pas la bouche.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
Je suis comme un homme qui n’entend pas, et dans la bouche duquel il n’y a pas de réplique.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
C’est en toi, Yahweh, que j’espère; toi, tu répondras, Seigneur, mon Dieu!
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
Car je dis: « Qu’ils ne se réjouissent pas à mon sujet, qu’ils ne s’élèvent pas contre moi, si mon pied chancelle. »
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Car je suis près de tomber, Et ma douleur est toujours devant moi.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
Car je confesse mon iniquité, Je suis dans la crainte à cause de mon péché.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
Et mes ennemis sont pleins de vie, ils sont puissants; Ceux qui me haïssent sans cause se sont multipliés.
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
Ils me rendent le mal pour le bien; ils me sont hostiles, parce que je cherche la justice.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Ne m’abandonne pas, Yahweh! Mon Dieu, ne t’éloigne pas de moi!
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Hâte-toi de me secourir, Seigneur, toi qui es mon salut!
