Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
A psalm of David, for a memorial. Lord, please don't condemn me because you're angry with me; don't punish me because you're furious with me!
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
Your arrows have pierced me deeply, your hand has come down hard on me.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Because you're so upset with me, not a single part of my body is healthy; I am completely sick because of my sins.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
I'm drowning in guilt—the burden is too heavy to bear.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
My wounds are infected—they're smelling—all because of my stupidity.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
I am bent over, doubled up in pain. The whole day I walk around crying my eyes out.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Inside I'm burning up with fever; no part of my body is healthy.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
I'm worn out, totally down. I groan because of the anguish I feel in my heart.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
Lord, you know what I desperately want, you hear every sigh I make.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
My heart is racing, leaving me with no strength; my eyesight is failing.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
My loved ones and my friends don't come near me because they're afraid of what I've got. Even my family keeps me at a distance.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Those who are trying to kill me set traps for me; those who want to hurt me make threats against me, working on their deceitful schemes all day long.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
I act as if I'm deaf to what they're saying, and pretend to be dumb so I don't have to speak.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
Like a man who can't hear, and who doesn't reply—that's me!
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
For I'm waiting on you, Lord! You will answer for me, my Lord and my God.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
I'm asking you, Lord, please don't let my enemies gloat over me, don't let them be glad when I trip up.
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
For I'm about ready to collapse—the pain never stops.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
I do confess my sins; I am terribly sorry for what I've done.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
I have many powerful enemies—they are very active, hating me for no reason.
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
They pay me back evil for good; they accuse me for the good I try to do.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Don't give up on me, my Lord and my God, don't stay away from me.
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Hurry, come and help me, Lord my salvation.
