Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
A Psalm. Of David. To keep in memory. O Lord, be not bitter with me in your wrath; let not your hand be on me in the heat of your passion.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
For your arrows have gone into my flesh, and I am crushed under the weight of your hand.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
My flesh is wasted because of your wrath; and there is no peace in my bones because of my sin.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
For my crimes have gone over my head; they are like a great weight which is more than my strength.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
My wounds are poisoned and evil-smelling, because of my foolish behaviour.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
I am troubled, I am made low; I go weeping all the day.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
For my body is full of burning; all my flesh is unhealthy.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
I am feeble and crushed down; I gave a cry like a lion because of the grief in my heart.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
Lord, all my desire is before you; my sorrow is not kept secret from you.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
My heart goes out in pain, my strength is wasting away; as for the light of my eyes, it is gone from me.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
My lovers and my friends keep away from my disease; my relations keep far away.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Those who have a desire to take my life put nets for me; those who are designing my destruction say evil things against me, all the day their minds are full of deceit.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
But I kept my ears shut like a man without hearing; like a man without a voice, never opening his mouth.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
So I was like a man whose ears are shut, and in whose mouth there are no sharp words.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
In you, O Lord, is my hope: you will give me an answer, O Lord, my God.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
I said, Let them not be glad over me; when my foot is moved, let them not be lifted up with pride against me.
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
My feet are near to falling, and my sorrow is ever before me.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
I will make clear my wrongdoing, with sorrow in my heart for my sin.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
But they are strong who have hate for me without cause: those who are against me falsely are increased in numbers.
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
They give me back evil for good; they are my haters because I go after the thing which is right.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Do not give me up, O Lord; O my God, be near to me.
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Come quickly to give me help, O Lord, my salvation.
