Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
David tahmen hnikhaih Saam laa. Aw Angraeng, palungphuihaih hoiah na zoeh hmah loe, palungbethaih hoiah doeh na thuitaek hmah.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
Nang kah ih palaanawk loe ka tak thungah akun, na ban hoiah nang boh.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Palung na phui pongah, ka takpum ngantuihaih om ai; ka zaehaih pongah ka huhnawk ngantuihaih om ai boeh.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
Ka sakpazaehaih mah ka lu hae zaeng khoep, kai han kazit parai hmuen ah oh, ka phaw thai ai.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Kam thuhaih pongah kai ih ahmaanawk loe hmuiset moe, qongh.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Raihaih ka tong boeh; kanung parai ah ka krak tathuk moe, qahhaih hoiah athun qui ka vah.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Ka kaeng loe panuet thok nathaih hoiah koi, ka takpum roe ah ngantuihaih om ai boeh.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
Tha ka zai sut boeh moe, ka pan dui boeh: tasoehhaih palungthin to ka tawnh pong ah, ka hangh.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
Aw Angraeng, ka koeh ih hmuennawk loe na hmaa ah amtueng boih, ka hanghaih lok doeh na hmaa hoiah hawk thai ai boeh.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
Ka palung loe tasoeh moe, tha doeh ka tawn ai: ka mik doeh amtueng ai boeh.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Ka nathaih pongah ka palung ih kaminawk hoi kam puinawk mah doeh kai ang yae o taak, ka imtaeng kaminawk mah doeh kangthla ah ang oh o taak boeh.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Ka hinghaih paduek han pakrong kaminawk loe kai hanah thaang patung o: nganbawh kana paek hanah kai pakrong kaminawk loe, athun qui amrohaih hoi alinghaih lok to thuih o.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Toe kai loe naapang baktiah ka oh moe, pakhaa ang thai ai lokaa baktiah ka oh.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
Lok thaikop ai, lokthuih palaem let thai ai kami baktiah ni ka oh.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
Aw Angraeng, nang ni kang oep: Aw Angraeng ka Sithaw, nang mah loe nang pathim tih.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
Nihcae mah kai anghoe o thuih ueloe, kam thaek naah nihcae mah kai han amoek o thui tih, to pongah na pathim raeh, tiah ka thuih.
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Palungsethaih boeng thai ai boeh pongah, kam timh tom boeh.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
Ka sakpazaehaih to taphong moe, ka zaehaih pongah dawnpakhuem han boeh.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
Ka misanawk loe ngantui o moe, thacak o parai: tidoeh na ai ah kai hnuma kaminawk loe paroeai pop o.
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
Kahoih hmuen to ka patom pongah, hoihaih to sethaih hoiah pathok kaminawk loe kai ih misa ah oh o.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Aw Angraeng, na prawt sut hmah: Aw ka Sithaw, kangthla ah na om taak hmah.
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Aw Angraeng kai pahlonghaih, kai abomh hanah karangah angzo rae ah.
