Zsoltárok 37
1 Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
Von David. / Arge laß nicht zum Eifer dich reizen, / Alle die Frevler beneide nicht!
2 Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
Denn wie Gras verschwinden sie eilend / Und verwelken wie grünes Kraut.
3 Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
Baue auf Jahwe und handle gut, / Bleibe im Lande und pflege Treue!
4 Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
So wirst du Wonne an Jahwe haben, / Der dir gewährt deines Herzens Wunsch.
5 Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
Gründe auf Jahwe dein Lebenslos, / Traue auf ihn, denn er macht's wohl!
6 Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
Er läßt deine Unschuld wie Morgenlicht leuchten / Und dein Recht wie die Mittagshelle.
7 Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
Duldergleich sei stille zu Jahwe und harre sein! / Entrüste dich nicht über den, der Glück hat, / Über den Mann, der Ränke verübt!
8 Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
Halt dich vom Zorne zurück, laß fahren den Grimm! / Erhitze dich nicht, es führt nur zum Bösen!
9 Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
Denn Frevler werden ausgerottet; / Die aber Jahwes harren, die erben das Land.
10 Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
Wartest du nur ein Weilchen, so ist der Frevler nicht mehr. / Nach seiner Stätte siehst du dich um: er ist dahin!
11 A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
Die Dulder werden das Land ererben / Und sich erfreuen der Fülle des Heils.
12 Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
Saat des Unheils sinnet der Böse, / Fletscht seine Zähne gegen den Frommen.
13 Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
Doch Adonái lachet sein, / Denn er siehet: es kommt sein Tag.
14 Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
Gottlose zücken das Schwert und spannen den Bogen, / Um den Armen und Dürftigen zu fällen, / Um hinzumorden, die redlich wandeln.
15 De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
Doch ihnen ins Herz wird dringen ihr Schwert, / Und ihre Bogen werden zerbrochen.
16 Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
Trägt der Gerechte auch wenig davon, / Besser ist's immer als vieler Frevler Güterfülle.
17 Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
Denn der Frevler Arm wird zerbrochen, / Aber die Frommen stützt Jahwe.
18 Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
Jahwe kennt der Redlichen Tage, / Und ihr Besitz wird ewig bestehn.
19 Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
Nicht leiden sie Mangel in böser Zeit, / In den Tagen des Hungers werden sie satt.
20 De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
Kläglich kommen die Frevler um; / Wie der Auen Pracht sind Jahwes Feinde: / Sie schwinden dahin wie der Rauch, sie schwinden.
21 Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
Lehnt der Frevler, so zahlt er nicht, / Der Gerechte aber tut wohl und gibt.
22 Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
Denn seine Gesegneten erben das Land, / Doch seine Verfluchten werden zunichte.
23 Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
Menschen tun feste Schritte mit Jahwes Hilfe, / Wenn ihr Wandel ihm wohlgefällt.
24 Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
Mögen sie wanken — sie stürzen nicht, / Denn Jahwe stützt ihre Hände.
25 Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
Nie hab ich als Knabe noch später im Alter / Den Frommen verlassen gesehn / Und seine Kinder betteln um Brot.
26 Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
Allezeit tut er wohl und leihet, / Und seine Nachkommen werden zum Segen.
27 Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
Sei fern vom Bösen und tue das Gute, / So wirst du immerdar wohnen bleiben.
28 Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
Jahwe liebt ja das Recht / Und verläßt seine Frommen nicht; er schützt sie auf immer. / Doch der Frevler Geschlecht wird ausgerottet.
29 Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
Die Gerechten erben das Land / Und wohnen darin auf ewig.
30 Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
Preis der Weisheit verkündet der Fromme, / Und seine Zunge redet, was recht.
31 Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
Seines Gottes Gesetz ruht ihm im Herzen, / Und seine Schritte wanken nicht.
32 Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
Zu verderben den Frommen, lauert der Frevler: / Er sucht ihn zu töten.
33 De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
Doch Jahwe gibt ihn seiner Hand nicht preis, / Er spricht ihn nicht schuldig, wenn Menschen ihn richten.
34 Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
Klammre dich an Jahwe, halt ein seinen Weg: / Er wird dich erhöhn, daß du erbest das Land. / Der Frevler Vernichtung siehst du mit an.
35 Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
Reckenhaft kühn sah ich einen Frevler; / Er spreizte sich stolz wie ein grünender Baum.
36 De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
Man ging vorüber: er war nicht mehr. / Als ich ihn suchte — er fand sich nicht.
37 Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
Schau auf den Frommen, sieh den Redlichen an: / Nachkommen empfängt der Friedensmann.
38 De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
Die Frevler jedoch werden alle vertilgt, / Der Bösen Geschlecht wird ausgerottet.
39 Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
Treu schirmt Jahwe die Gerechten; / Er ist ihre Schutzwehr zur Zeit der Not.
40 Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.
Es hilft ihnen Jahwe und rettet sie; / Er rettet sie von den Frevlern und steht ihnen bei; / Denn sie trauen auf ihn.
