< Zsoltárok 37 >
1 Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
Daavidin virsi. Älä vihastu pahain tähden, älä kadehdi väärintekijöitä.
2 Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
Sillä niinkuin heinä heidät pian niitetään pois, ja he lakastuvat niinkuin vihanta ruoho.
3 Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
Turvaa Herraan ja tee sitä, mikä hyvä on, asu maassa ja noudata totuutta;
4 Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
silloin sinulla on ilo Herrassa, ja hän antaa sinulle, mitä sinun sydämesi halajaa.
5 Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
Anna tiesi Herran haltuun ja turvaa häneen, kyllä hän sen tekee.
6 Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
Ja hän antaa sinun vanhurskautesi nousta niinkuin valkeuden ja sinun oikeutesi niinkuin keskipäivän.
7 Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
Hiljenny Herran edessä ja odota häntä. Älä vihastu siihen, jonka tie menestyy, mieheen, joka juonia punoo.
8 Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
Herkeä vihasta ja heitä kiukku, älä kiivastu, se on vain pahaksi.
9 Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
Sillä pahat hävitetään, mutta jotka Herraa odottavat, ne perivät maan.
10 Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
Hetkinen vielä, niin jumalatonta ei enää ole; kun hänen sijaansa katsot, on hän jo poissa.
11 A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
Mutta nöyrät perivät maan ja iloitsevat suuresta rauhasta.
12 Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
Jumalaton miettii vanhurskaalle pahaa ja kiristelee hänelle hampaitansa;
13 Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
mutta Herra nauraa hänelle, sillä hän näkee hänen päivänsä joutuvan.
14 Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
Jumalattomat paljastavat miekkansa ja jännittävät jousensa, kaataaksensa kurjan ja köyhän, teurastaaksensa ne, jotka ovat oikealla tiellä.
15 De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
Mutta heidän miekkansa käy heidän omaan sydämeensä, ja heidän jousensa särkyvät.
16 Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
Vanhurskaan vähä vara on parempi kuin monen jumalattoman tavarain paljous.
17 Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
Sillä jumalattomain käsivarret särjetään, mutta Herra tukee vanhurskaita.
18 Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
Herra tuntee nuhteettomain päivät, ja heidän perintönsä pysyy iankaikkisesti.
19 Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
Pahana aikana he eivät joudu häpeään, ja nälän päivinä heillä on kyllin syötävää.
20 De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
Sillä jumalattomat hukkuvat, ja Herran viholliset ovat kuin niittyjen koreus: he katoavat, katoavat niinkuin savu.
21 Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
Jumalaton ottaa lainan eikä maksa, mutta vanhurskas on armahtavainen ja antelias.
22 Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
Sillä hänen siunaamansa perivät maan, mutta hänen kiroamansa hävitetään.
23 Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
Herra vahvistaa sen miehen askeleet, jonka tie hänelle kelpaa.
24 Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
Jos hän lankeaa, ei hän maahan sorru, sillä Herra tukee hänen kättänsä.
25 Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
Olen ollut nuori ja olen vanhaksi tullut, mutta en ole nähnyt vanhurskasta hyljättynä enkä hänen lastensa kerjäävän leipää.
26 Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
Aina hän on armahtavainen ja antaa lainaksi, ja hänen lapsensa ovat siunaukseksi.
27 Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
Karta pahaa ja tee hyvää, niin sinä pysyt iankaikkisesti.
28 Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
Sillä Herra rakastaa oikeutta eikä hylkää hurskaitansa; heidät varjellaan iankaikkisesti, mutta jumalattomain siemen hävitetään.
29 Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
Vanhurskaat perivät maan ja asuvat siinä iankaikkisesti.
30 Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
Vanhurskaan suu lausuu viisautta, ja hänen kielensä puhuu oikeuden sanoja.
31 Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
Hänen Jumalansa laki on hänen sydämessään, hänen askeleensa eivät horju.
32 Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
Jumalaton väijyy vanhurskasta ja etsii häntä tappaaksensa.
33 De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
Mutta Herra ei jätä häntä hänen käsiinsä eikä tuomitse häntä syylliseksi, kun hänen asiansa on oikeudessa.
34 Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
Odota Herraa ja ota vaari hänen tiestänsä, niin hän korottaa sinut, ja sinä perit maan ja näet, kuinka jumalattomat hävitetään.
35 Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
Minä näin jumalattoman, väkivaltaisen, rehevänä kuin viheriöivä puu, juurtunut paikoilleen.
36 De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
Mutta kun ohi kuljettiin, katso, ei häntä enää ollut; minä etsin häntä, vaan häntä ei löytynyt.
37 Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
Ota nuhteettomasta vaari, katso rehellistä: rauhan miehellä on tulevaisuus,
38 De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
mutta luopuneet hukkuvat kaikki, ja jumalattomain tulevaisuus leikataan pois.
39 Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
Mutta vanhurskasten pelastus tulee Herralta, hän on heidän linnansa ahdingon aikana.
40 Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.
Herra auttaa heitä ja vapahtaa heidät, vapahtaa jumalattomista ja pelastaa heidät; sillä he turvaavat häneen.