Zsoltárok 36
1 Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;
In finem, servo Domini ipsi David. Dixit iniustus ut delinquat in semetipso: non est timor Dei ante oculos eius.
2 Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.
Quoniam dolose egit in conspectu eius: ut inveniatur iniquitas eius ad odium.
3 Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni.
Verba oris eius iniquitas, et dolus: noluit intelligere ut bene ageret.
4 Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat.
Iniquitatem meditatus est in cubili suo: astitit omni viæ non bonæ, malitiam autem non odivit.
5 Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!
Domine in cælo misericordia tua: et veritas tua usque ad nubes.
6 Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!
Iustitia tua sicut montes Dei: iudicia tua abyssus multa. Homines, et iumenta salvabis Domine:
7 Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.
quemadmodum multiplicasti misericordiam tuam Deus. Filii autem hominum, in tegmine alarum tuarum sperabunt.
8 Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.
Inebriabuntur ab ubertate domus tuæ: et torrente voluptatis tuæ potabis eos.
9 Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.
Quoniam apud te est fons vitæ: et in lumine tuo videbimus lumen.
10 Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.
Prætende misericordiam tuam scientibus te, et iustitiam tuam his, qui recto sunt corde.
11 Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.
Non veniat mihi pes superbiæ: et manus peccatoris non moveat me.
12 Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!
Ibi ceciderunt qui operantur iniquitatem: expulsi sunt, nec potuerunt stare.
