Zsoltárok 36
1 Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;
Ein Psalm Davids, des Knechtes des HERRN, vorzusingen. Es ist aus Grund meines Herzens von der Gottlosen Wesen gesprochen, daß keine Gottesfurcht bei ihnen ist.
2 Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.
Sie schmücken sich untereinander selbst, daß sie ihre böse Sache fördern und andere verunglimpfem.
3 Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni.
Alle ihre Worte sind schädlich und erlogen; sie lassen sich auch nicht weisen, daß sie Gutes täten;
4 Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat.
sondern sie trachten auf ihrem Lager nach Schaden und stehen fest auf dem bösen Weg und scheuen kein Arges.
5 Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!
HERR, deine Güte reicht, soweit der Himmel ist, und deine Wahrheit, soweit die Wolken gehen.
6 Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!
Deine Gerechtigkeit steht wie die Berge Gottes und dein Recht wie eine große Tiefe. HERR, du hilfst Menschen und Vieh.
7 Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.
Wie teuer ist deine Güte, Gott, daß Menschenkinder unter dem Schatten deiner Flügel Zuflucht haben!
8 Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.
Sie werden trunken von den reichen Gütern deines Hauses, und du tränkest sie mit Wonne als mit einem Strom.
9 Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.
Denn bei dir ist die Quelle des Lebens, und in deinem Licht sehen wir das Licht.
10 Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.
Breite deine Güte über die, die dich kennen, und deine Gerechtigkeit über die Frommen.
11 Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.
Laß mich nicht von den Stolzen untertreten werden, und die Hand der Gottlosen stürze mich nicht;
12 Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!
sondern laß sie, die Übeltäter, daselbst fallen, daß sie verstoßen werden und nicht bleiben mögen.
