Zsoltárok 36

1 Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;

Til Sangmesteren; af David, Herrens Tjener.

2 Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.

Den ugudeliges Overtrædelser sige mig inden i mit Hjerte: Der er ikke Guds Frygt for hans Øjne.

3 Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni.

Thi han smigrer for sig selv i sine Øjne, med Hensyn til, at hans Misgerning skulde blive fundet og hadet.

4 Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat.

Hans Munds Ord ere Uret og Svig; han har ladet af at handle viselig, at gøre godt.

5 Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!

Han optænker Uret paa sit Leje; han stiller sig paa en Vej, der ikke er god, det onde forkaster han ikke.

6 Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!

Herre! din Miskundhed er i Himlene; din Sandhed naar til Skyerne.

7 Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.

Din Retfærdighed er som Gudsbjerge, dine Domme som det store Dyb; Herre! du frelser Mennesker og Dyr.

8 Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.

Gud! hvor dyrebar er din Miskundhed; og Menneskens Børn skulle skjule sig under dine Vingers Skygge.

9 Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

De skulle mættes af dit Hus's Fedme, og du skal give dem at drikke af din Lifligheds Bæk.

10 Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.

Thi hos dig er Livets Kilde; i dit Lys skulle vi se Lys.

11 Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.

Lad din Miskundhed vare ved imod dem, som dig kende, og din Retfærdighed imod de oprigtige af Hjertet.

12 Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!

Lad den hovmodiges Fod ikke komme over mig og de ugudeliges Haand ikke bortstøde mig. Hist faldt de, som gjorde Uret; de bleve nedstødte og kunde ikke staa op.