Zsoltárok 35
1 Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
By David. Contend, LORD, with those who contend with me. Fight against those who fight against me.
2 Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
Take hold of shield and buckler, and stand up for my help.
3 Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
Brandish the spear and block those who pursue me. Tell my soul, “I am your salvation.”
4 Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
Let those who seek after my soul be disappointed and brought to dishonour. Let those who plot my ruin be turned back and confounded.
5 Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
Let them be as chaff before the wind, the LORD’s angel driving them on.
6 Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
Let their way be dark and slippery, the LORD’s angel pursuing them.
7 Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
For without cause they have hidden their net in a pit for me. Without cause they have dug a pit for my soul.
8 Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
Let destruction come on him unawares. Let his net that he has hidden catch himself. Let him fall into that destruction.
9 Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
My soul shall be joyful in the LORD. It shall rejoice in his salvation.
10 Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
All my bones shall say, “LORD, who is like you, who delivers the poor from him who is too strong for him; yes, the poor and the needy from him who robs him?”
11 Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
Unrighteous witnesses rise up. They ask me about things that I don’t know about.
12 Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
They reward me evil for good, to the bereaving of my soul.
13 Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
But as for me, when they were sick, my clothing was sackcloth. I afflicted my soul with fasting. My prayer returned into my own bosom.
14 Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
I behaved myself as though it had been my friend or my brother. I bowed down mourning, as one who mourns his mother.
15 Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
But in my adversity, they rejoiced, and gathered themselves together. The attackers gathered themselves together against me, and I didn’t know it. They tore at me, and didn’t cease.
16 Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
Like the profane mockers in feasts, they gnashed their teeth at me.
17 Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
Lord, how long will you look on? Rescue my soul from their destruction, my precious life from the lions.
18 Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
I will give you thanks in the great assembly. I will praise you amongst many people.
19 Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
Don’t let those who are my enemies wrongfully rejoice over me; neither let those who hate me without a cause wink their eyes.
20 Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
For they don’t speak peace, but they devise deceitful words against those who are quiet in the land.
21 Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
Yes, they opened their mouth wide against me. They said, “Aha! Aha! Our eye has seen it!”
22 Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
You have seen it, LORD. Don’t keep silent. Lord, don’t be far from me.
23 Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
Wake up! Rise up to defend me, my God! My Lord, contend for me!
24 Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
Vindicate me, LORD my God, according to your righteousness. Don’t let them gloat over me.
25 Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
Don’t let them say in their heart, “Aha! That’s the way we want it!” Don’t let them say, “We have swallowed him up!”
26 Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
Let them be disappointed and confounded together who rejoice at my calamity. Let them be clothed with shame and dishonour who magnify themselves against me.
27 Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
Let those who favour my righteous cause shout for joy and be glad. Yes, let them say continually, “May the LORD be magnified, who has pleasure in the prosperity of his servant!”
28 Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.
My tongue shall talk about your righteousness and about your praise all day long.
