< Zsoltárok 34 >
1 Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek előtt, és mikor ez elűzte őt és elment. Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!
Davidi, cum immutavit vultum suum coram Achimelech, et dimisit eum, et abiit. Benedicam Dominum in omni tempore; semper laus ejus in ore meo.
2 Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek.
In Domino laudabitur anima mea: audiant mansueti, et lætentur.
3 Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét!
Magnificate Dominum mecum, et exaltemus nomen ejus in idipsum.
4 Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem.
Exquisivi Dominum, et exaudivit me; et ex omnibus tribulationibus meis eripuit me.
5 A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.
Accedite ad eum, et illuminamini; et facies vestræ non confundentur.
6 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt.
Iste pauper clamavit, et Dominus exaudivit eum, et de omnibus tribulationibus ejus salvavit eum.
7 Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket.
Immittet angelus Domini in circuitu timentium eum, et eripiet eos.
8 Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik.
Gustate et videte quoniam suavis est Dominus; beatus vir qui sperat in eo.
9 Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk.
Timete Dominum, omnes sancti ejus, quoniam non est inopia timentibus eum.
10 Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
Divites eguerunt, et esurierunt; inquirentes autem Dominum non minuentur omni bono.
11 Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!
Venite, filii; audite me: timorem Domini docebo vos.
12 Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?
Quis est homo qui vult vitam; diligit dies videre bonos?
13 Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől.
Prohibe linguam tuam a malo, et labia tua ne loquantur dolum.
14 Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.
Diverte a malo, et fac bonum; inquire pacem, et persequere eam.
15 Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán;
Oculi Domini super justos, et aures ejus in preces eorum.
16 Az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földről.
Vultus autem Domini super facientes mala, ut perdat de terra memoriam eorum.
17 Ha igazak kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.
Clamaverunt justi, et Dominus exaudivit eos; et ex omnibus tribulationibus eorum liberavit eos.
18 Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.
Juxta est Dominus iis qui tribulato sunt corde, et humiles spiritu salvabit.
19 Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.
Multæ tribulationes justorum; et de omnibus his liberabit eos Dominus.
20 Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.
Custodit Dominus omnia ossa eorum: unum ex his non conteretur.
21 A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat.
Mors peccatorum pessima; et qui oderunt justum delinquent.
22 Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő benne bízik.
Redimet Dominus animas servorum suorum, et non delinquent omnes qui sperant in eo.