< Zsoltárok 34 >
1 Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek előtt, és mikor ez elűzte őt és elment. Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!
Ta Dawuda. Sa’ad da ya yi kamar ya haukace a gaban Abimelek, Wanda ya kore shi, ya kuwa tafi. Zan gode wa Ubangiji kullayaumi; yabonsa kullum za su kasance a leɓunana.
2 Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek.
Raina zai yi fariya a cikin Ubangiji; bari waɗanda suke wahala su ji su kuma yi farin ciki.
3 Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét!
Ku ɗaukaka Ubangiji tare da ni; bari mu ɗaukaka sunansa tare.
4 Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem.
Na nemi Ubangiji, ya kuwa amsa mini; ya cece ni daga dukan tsoro.
5 A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.
Waɗanda suke dubansa sukan haskaka; fuskokinsu ba sa rufuwa da kunya.
6 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt.
Wannan matalauci ya yi kira, Ubangiji kuwa ya ji shi; ya cece shi daga dukan wahalarsa.
7 Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket.
Mala’ikan Ubangiji ya kafa sansani kewaye da waɗanda suke tsoronsa, ya kuwa cece su.
8 Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik.
Ku gwada ku gani cewa Ubangiji yana da kyau; mai albarka ne mutumin da yake neman mafaka a gare shi.
9 Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk.
Ku ji tsoron Ubangiji, ku tsarkakansa, gama masu tsoronsa ba sa rasa kome.
10 Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
Zakoki za su iya rasa ƙarfi su kuma ji yunwa, amma waɗanda suke neman Ubangiji ba sa rasa abu mai kyau.
11 Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!
Ku zo,’ya’yana, ku saurare ni; zan koya muku tsoron Ubangiji.
12 Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?
Duk waninku da yake ƙaunar rayuwa yana kuma so yă ga kwanaki masu kyau,
13 Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől.
ka kiyaye harshenka daga mugunta da kuma leɓunanku daga faɗar ƙarairayi.
14 Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.
Juyo daga mugunta ku yi alheri; nemi salama ku kuma yi ƙoƙarin samunta.
15 Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán;
Idanun Ubangiji suna a kan masu adalci kuma kunnuwansa suna sauraran kukansu;
16 Az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földről.
fuskar Ubangiji yana gāba da waɗanda suke aikata mugunta, don yă sa a manta da su a duniya.
17 Ha igazak kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.
Adalai kan yi kuka, Ubangiji kuwa yakan ji su; yakan cece su daga dukan wahalarsu.
18 Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.
Ubangiji yana kusa da waɗanda suka karai ya kuma cece waɗanda aka ragargaza a ruhu.
19 Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.
Adali zai iya kasance da wahala da yawa, amma Ubangiji yakan cece shi daga dukansu;
20 Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.
yakan tsare dukan ƙasusuwansa, ba ko ɗayansu da zai karye.
21 A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat.
Mugunta zai kashe mugu; za a hukunta abokan gāban adalai.
22 Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő benne bízik.
Ubangiji yakan cece bayinsa; ba wanda yake neman mafaka a wurinsa da za a hukunta.