Zsoltárok 33
1 Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.
Fagna dykk høgt i Herren, de rettferdige! For de trurøkne sømer seg lovsong.
2 Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.
Prisa Herren med strengeleik, lovsyng honom til tistrengja harpa!
3 Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.
Syng honom ein ny song, rør strengen fagert med fagnadljod.
4 Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges.
For Herrens ord er ærleg meint, og all hans gjerning er trufast.
5 Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.
Han elskar rettferd og rett; av Herrens nåde er jordi full.
6 Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.
Himlarne er skapte ved Herrens ord, og all deira her ved hans munns ande.
7 Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.
Han samlar havsens vatn som ei muga, legg dei djupe vatn i upplagshus.
8 Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó.
All jordi må ottast for Herren, for honom ræddast alle som bur i mannheimen.
9 Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.
For han tala, og so vart det; han baud, og so stod det der.
10 Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.
Herren spiller heidningefolks råd, gjer folkeslags tankar til inkjes.
11 Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre.
Herrens råd stend ved lag i all æva, hans hjartans tankar frå ætt til ætt.
12 Boldog nép az, a melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának.
Sælt er det folk som hev Herren til sin Gud, det folk som han valde ut til sin arv.
13 Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.
Frå himmelen skodar Herren ned, han ser alle menneskjeborni.
14 Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.
Frå den staden der han bur, ser han ned til alle som bur på jordi,
15 Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket.
han som lagar deira hjarto alle saman, han som merkar alle deira gjerningar.
16 Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével;
Ein konge vert ikkje frelst ved sin store styrke, ei kjempa ikkje berga ved si store kraft.
17 Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.
Hesten er sviksam hjelp til frelsa, og med sin store styrke bergar han ikkje.
18 Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat,
Sjå, Herrens auga ser til deim som ottast honom, som ventar på hans nåde
19 Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket.
til å fria deira sjæl frå dauden og halda deim i live i hungersnaud.
20 Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.
Vår sjæl stundar på Herren; han er vår hjelp og vår skjold.
21 Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk!
For i honom gled vårt hjarta seg, for me set vår lit til hans heilage namn.
22 Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned.
Di nåde, Herre, vere yver oss, so som me vonar på deg!
