Zsoltárok 33
1 Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.
Psalmus David. Exultate iusti in Domino: rectos decet collaudatio.
2 Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.
Confitemini Domino in cithara: in psalterio decem chordarum psallite illi.
3 Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.
Cantate ei canticum novum: bene psallite ei in vociferatione.
4 Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges.
Quia rectum est verbum Domini, et omnia opera eius in fide.
5 Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.
Diligit misericordiam et iudicium: misericordia Domini plena est terra.
6 Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.
Verbo Domini caeli firmati sunt: et spiritu oris eius omnis virtus eorum.
7 Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.
Congregans sicut in utre aquas maris: ponens in thesauris abyssos.
8 Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó.
Timeat Dominum omnis terra: ab eo autem commoveantur omnes inhabitantes orbem.
9 Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.
Quoniam ipse dixit, et facta sunt: ipse mandavit, et creata sunt.
10 Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.
Dominus dissipat consilia gentium: reprobat autem cogitationes populorum, et reprobat consilia principum.
11 Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre.
Consilium autem Domini in aeternum manet: cogitationes cordis eius in generatione et generationem.
12 Boldog nép az, a melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának.
Beata gens, cuius est Dominus, Deus eius: populus, quem elegit in hereditatem sibi.
13 Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.
De caelo respexit Dominus: vidit omnes filios hominum.
14 Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.
De praeparato habitaculo suo respexit super omnes, qui habitant terram.
15 Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket.
Qui finxit sigillatim corda eorum: qui intelligit omnia opera eorum.
16 Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével;
Non salvatur rex per multam virtutem: et gigas non salvabitur in multitudine virtutis suae.
17 Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.
Fallax equus ad salutem: in abundantia autem virtutis suae non salvabitur.
18 Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat,
Ecce oculi Domini super metuentes eum: et in eis, qui sperant super misericordia eius.
19 Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket.
Ut eruat a morte animas eorum: et alat eos in fame.
20 Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.
Anima nostra sustinet Dominum: quoniam adiutor et protector noster est.
21 Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk!
Quia in eo laetabitur cor nostrum: et in nomine sancto eius speravimus.
22 Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned.
Fiat misericordia tua Domine super nos: quemadmodum speravimus in te.
