Zsoltárok 33
1 Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.
Jubler i HERREN, I retfærdige, for de oprigtige sømmer sig Lovsang;
2 Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.
lov HERREN med Citer, tak ham til tistrenget Harpe;
3 Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.
en ny Sang synge I ham, leg lifligt paa Strenge til Jubelraab!
4 Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges.
Thi sandt er HERRENS Ord, og al hans Gerning er trofast;
5 Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.
han elsker Retfærd og Ret, af HERRENS Miskundhed er Jorden fuld.
6 Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.
Ved HERRENS Ord blev Himlen skabt og al dens Hær ved hans Munds Aande.
7 Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.
Som i Vandsæk samled han Havets Vand, lagde Dybets Vande i Forraadskamre.
8 Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó.
Al Jorden skal frygte for HERREN, Alverdens Beboere skælve for ham;
9 Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.
thi han talede, saa skete det, han bød, saa stod det der.
10 Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.
HERREN kuldkasted Folkenes Raad, gjorde Folkeslags Tanker til intet;
11 Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre.
HERRENS Raad staar fast for evigt, hans Hjertes Tanker fra Slægt til Slægt.
12 Boldog nép az, a melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának.
Saligt det Folk, der har HERREN til Gud, det Folkefærd, han valgte til Arvelod!
13 Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.
HERREN skuer fra Himlen, ser paa alle Menneskens Børn;
14 Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.
fra sit Højsæde holder han Øje med alle, som bor paa Jorden;
15 Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket.
han, som danned deres Hjerter til Hobe, gennemskuer alt deres Værk.
16 Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével;
Ej frelses en Konge ved sin store Stridsmagt, ej fries en Helt ved sin store Kraft;
17 Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.
til Frelse slaar Stridshesten ikke til, trods sin store Styrke redder den ikke.
18 Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat,
Men HERRENS Øje ser til gudfrygtige, til dem, der haaber paa Naaden,
19 Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket.
for at fri deres Sjæl fra Døden og holde dem i Live i Hungerens Tid.
20 Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.
Paa HERREN bier vor Sjæl, han er vor Hjælp og vort Skjold;
21 Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk!
thi vort Hjerte glæder sig i ham, vi stoler paa hans hellige Navn.
22 Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned.
Din Miskundhed være over os, HERRE, saa som vi haaber paa dig.
