Zsoltárok 31

1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.

Al maestro del coro. Salmo. Di Davide. In te, Signore, mi sono rifugiato, mai sarò deluso; per la tua giustizia salvami.

2 Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem.

Porgi a me l'orecchio, vieni presto a liberarmi. Sii per me la rupe che mi accoglie, la cinta di riparo che mi salva.

3 Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.

Tu sei la mia roccia e il mio baluardo, per il tuo nome dirigi i miei passi.

4 Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.

Scioglimi dal laccio che mi hanno teso, perché sei tu la mia difesa.

5 Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.

Mi affido alle tue mani; tu mi riscatti, Signore, Dio fedele.

6 Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.

Tu detesti chi serve idoli falsi, ma io ho fede nel Signore.

7 Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet;

Esulterò di gioia per la tua grazia, perché hai guardato alla mia miseria, hai conosciuto le mie angosce;

8 És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat.

non mi hai consegnato nelle mani del nemico, hai guidato al largo i miei passi.

9 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.

Abbi pietà di me, Signore, sono nell'affanno; per il pianto si struggono i miei occhi, la mia anima e le mie viscere.

10 Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.

Si consuma nel dolore la mia vita, i miei anni passano nel gemito; inaridisce per la pena il mio vigore, si dissolvono tutte le mie ossa.

11 Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem.

Sono l'obbrobrio dei miei nemici, il disgusto dei miei vicini, l'orrore dei miei conoscenti; chi mi vede per strada mi sfugge.

12 Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.

Sono caduto in oblio come un morto, sono divenuto un rifiuto.

13 Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.

Se odo la calunnia di molti, il terrore mi circonda; quando insieme contro di me congiurano, tramano di togliermi la vita.

14 De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.

Ma io confido in te, Signore; dico: «Tu sei il mio Dio,

15 Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.

nelle tue mani sono i miei giorni». Liberami dalla mano dei miei nemici, dalla stretta dei miei persecutori:

16 Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.

fà splendere il tuo volto sul tuo servo, salvami per la tua misericordia.

17 Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a Seolba. (Sheol h7585)

Signore, ch'io non resti confuso, perché ti ho invocato; siano confusi gli empi, tacciano negli inferi. (Sheol h7585)

18 A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.

Fà tacere le labbra di menzogna, che dicono insolenze contro il giusto con orgoglio e disprezzo.

19 Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, és megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt.

Quanto è grande la tua bontà, Signore! La riservi per coloro che ti temono, ne ricolmi chi in te si rifugia davanti agli occhi di tutti.

20 Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől.

Tu li nascondi al riparo del tuo volto, lontano dagli intrighi degli uomini; li metti al sicuro nella tua tenda, lontano dalla rissa delle lingue.

21 Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!

Benedetto il Signore, che ha fatto per me meraviglie di grazia in una fortezza inaccessibile.

22 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.

Io dicevo nel mio sgomento: «Sono escluso dalla tua presenza». Tu invece hai ascoltato la voce della mia preghiera quando a te gridavo aiuto.

23 Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek!

Amate il Signore, voi tutti suoi santi; il Signore protegge i suoi fedeli e ripaga oltre misura l'orgoglioso.

24 Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!

Siate forti, riprendete coraggio, o voi tutti che sperate nel Signore.