Zsoltárok 30

1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

Salmo. Cantico per la dedicazione della Casa. Di Davide. Io t’esalto, o Eterno, perché m’hai tratto in alto, e non hai permesso che i miei nemici si rallegrassero di me.

2 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!

O Eterno, Dio mio, io ho gridato a te, e tu m’hai sanato.

3 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. (Sheol h7585)

O Eterno, tu hai fatto risalir l’anima mia dal soggiorno de’ morti, tu m’hai ridato la vita perch’io non scendessi nella fossa. (Sheol h7585)

4 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.

Salmeggiate all’Eterno, voi suoi fedeli, e celebrate la memoria della sua santità.

5 Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.

Poiché l’ira sua è sol per un momento, ma la sua benevolenza e per tutta una vita. La sera alberga da noi il pianto; ma la mattina viene il giubilo.

6 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.

Quanto a me, nella mia prosperità, dicevo: Non sarò mai smosso.

7 Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.

O Eterno, per il tuo favore, avevi reso forte il mio monte; tu nascondesti la tua faccia, ed io fui smarrito.

8 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!

Io ho gridato a te, o Eterno; ho supplicato l’Eterno, dicendo:

9 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?

Che profitto avrai dal mio sangue s’io scendo nella fossa? Forse che la polvere ti celebrerà? predicherà essa la tua verità?

10 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!

Ascolta, o Eterno, ed abbi pietà di me; o Eterno, sii tu il mio aiuto!

11 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.

Tu hai mutato il mio duolo in danza; hai sciolto il mio cilicio a m’hai cinto d’allegrezza,

12 Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.

affinché l’anima mia salmeggi a te e non si taccia. O Eterno, Dio mio, io ti celebrerò in perpetuo.