Zsoltárok 30
1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
Ein Psalm, zu singen von der Einweihung des Hauses Davids. Ich preise dich, HERR, denn du hast mich erhöhet und lässest meine Feinde sich nicht über mich freuen.
2 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
HERR, mein Gott, da ich schrie zu dir, machtest du mich gesund.
HERR, du hast meine Seele aus der Hölle geführet; du hast mich lebendig behalten, da die in die Hölle fuhren. (Sheol h7585)
4 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
Ihr Heiligen, lobsinget dem HERRN; danket und preiset seine Heiligkeit!
5 Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
Denn sein Zorn währet einen Augenblick, und er hat Lust zum Leben; den Abend lang währet das Weinen, aber des Morgens die Freude.
6 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
Ich aber sprach, da mir's wohl ging: Ich werde nimmermehr daniederliegen.
7 Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.
Denn, HERR, durch dein Wohlgefallen hast du meinen Berg stark gemacht. Aber da du dein Antlitz verbargest, erschrak ich.
8 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
Ich will, HERR, rufen zu dir; dem HERRN will ich flehen.
9 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?
Was ist nütze an meinem Blut, wenn ich tot bin? Wird dir auch der Staub danken und deine Treue verkündigen?
10 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
HERR, höre und sei mir gnädig; HERR, sei mein Helfer!
11 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
Du hast mir meine Klage verwandelt in einen Reigen; du hast meinen Sack ausgezogen und mich mit Freuden gegürtet,
12 Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.
