< Zsoltárok 30 >

1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
Psaume. — Cantique pour la dédicace de la Maison de Dieu. — De David. Je t'exalte, ô Éternel; car tu m'as relevé! Tu n'as pas permis à mes ennemis de se réjouir à mon sujet.
2 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
Éternel, ô mon Dieu, J'ai crié vers toi, et tu m'as guéri.
3 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. (Sheol h7585)
Éternel, tu as fait remonter mon âme du Séjour des morts; Tu m'as fait revivre, pour que je ne descende pas dans la tombe. (Sheol h7585)
4 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
Chantez à la gloire de l'Éternel, vous, ses fidèles, Et célébrez la mémoire de sa sainteté!
5 Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
Car sa colère dure un instant, Mais sa faveur, toute une vie: Le soir amène les pleurs, Et le matin, des chants joyeux.
6 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
Pour moi, je disais dans ma sécurité: «Je ne serai jamais ébranlé!»?
7 Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.
Éternel, grâce à ta bienveillance J'avais pu m'établir dans une forte citadelle; Mais tu cachas ta face, et je fus éperdu.
8 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
Alors, ô Éternel, je criai vers toi. J'adressai ma supplication à l'Éternel:
9 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?
«Que gagneras-tu à verser mon sang, A me voir descendre dans la tombe? La poussière te célébrera-t-elle? Proclamera-t-elle ta fidélité?
10 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
Écoute, ô Éternel, aie pitié de moi! Éternel, viens à mon aide!
11 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
Tu as changé mon deuil en allégresse; Tu as délié le sac dont j'étais couvert; tu m'as ceint de joie,
12 Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.
Afin que mon âme chante tes louanges et ne se taise point. Éternel, ô mon Dieu, je te célébrerai à perpétuité.

< Zsoltárok 30 >