< Zsoltárok 30 >
1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
A Melody. A Song for the Dedication of the House. David’s. I will extol thee, O Yahweh, for thou hast drawn me up, —and not suffered my foes to rejoice over me.
2 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
O Yahweh, my God, I cried for help unto thee, and thou hast healed me.
3 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. (Sheol )
O Yahweh! thou hast lifted, out of hades, my soul, Thou hast brought me back to life, from among those who were going down to the pit. (Sheol )
4 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
Sweep the strings to Yahweh, ye his men of lovingkindness, and give ye praise at the mention of his holiness.
5 Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
For there is, a Moment, in his anger, a Life-time, in his good-pleasure, In the evening, cometh Weeping to lodge, But, by the morning,’tis a Shout of Triumph!
6 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
But, I, said, in my tranquility, I shall not be shaken to times age-abiding!
7 Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.
O Yahweh, in thy good-pleasure, hadst thou caused my mountain to stand, strong, —Thou didst hide thy face—I was dismayed!
8 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
Unto thee, O Yahweh, do I cry, —and, unto My Lord, do I make supplication:
9 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?
What profit in my blood? in my going down into the pit? Can dust praise thee? Can it declare thy faithfulness?
10 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
Hear, O Yahweh, and show me favour, O Yahweh! become thou a helper unto me.
11 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
Thou hast turned my lamentation, into a dance for me, —Thou hast torn off my sackcloth, and girded me with gladness:
12 Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.
To the end that mine honour should make melody unto thee, and not be silent. O Yahweh, my God! Unto times age-abiding, will I praise thee.