Zsoltárok 30
1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
En Psalme, en Sang ved Husets Indvielse; af David. Herre! jeg vil ophøje dig; thi du har draget mig op, og du lod ikke mine Fjender glædes over mig.
2 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
Herre, min Gud! jeg raabte til dig, og du helbredede mig.
Herre! du førte min Sjæl op fra de døde, du lod mig leve, at jeg ikke for ned i Hulen. (Sheol h7585)
4 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
Synger for Herren, I hans hellige! og priser hans Helligheds Ihukommelse.
5 Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
Thi et Øjeblik varer hans Vrede, men hans Naade Livet igennem; om Aftenen gæster os Graad, men om Morgenen Frydeskrig.
6 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
Og jeg sagde i min Tryghed: Jeg skal ikke rokkes evindelig.
7 Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.
Herre! i din Naade havde du befæstet mit Bjerg; du skjulte dit Ansigt, da blev jeg forfærdet.
8 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
Til dig, Herre! vil jeg raabe, og til Herren vil jeg bede ydmygeligt.
9 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?
Hvad Vinding er der i mit Blod, at jeg farer ned til Graven? Kan Støv takke dig? Kan det forkynde din Sandhed?
10 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
Herre! hør, og vær mig naadig; Herre! vær min Hjælper.
11 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
Du har omskiftet min Sorg til Dans for mig; du har løst min Sæk og bundet op om mig med Glæde,
12 Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.
at min Ære maa lovsynge dig og ikke tie; Herre, min Gud! evindelig vil jeg takke dig.
