Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
Dawid dwom a ɔtoeɛ ɛberɛ a ɔredwane afiri ne babarima Absalom anim. Ao Awurade, hwɛ sɛdeɛ mʼatamfoɔ dɔɔso fa! Dodoɔ no ara na wɔsɔre tia me!
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Bebree no ara ka fa me ho sɛ, “Onyankopɔn rennye no”.
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Nanso, Ao Awurade, woyɛ akokyɛm a atwa me ho ahyia wohyɛ me animuonyam na wopagya me ti.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
Meteam su frɛ Awurade, na ɔgye me so firi ne bepɔ kronkron no so.
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
Metɔ hɔ na meda a, menyane bio, ɛfiri sɛ Awurade kora me so.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
Merensuro atamfoɔ mpem mpem a wɔatwa me ho ahyia no.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Sɔre, Ao Awurade! Gye me, Ao me Onyankopɔn! Bobɔ mʼatamfoɔ nyinaa apantan; na tutu amumuyɛfoɔ se.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Awurade hɔ na ɔgyeɛ firi ba. Ma wo nhyira mmra wo nkurɔfoɔ so. Wɔde ma dwomkyerɛfoɔ. Wɔto wɔ sankuhoma so.
