Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
Senhor, como se teem multiplicado os meus adversarios! são muitos os que se levantam contra mim.
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Muitos dizem da minha alma: Não ha salvação para elle em Deus (Selah)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Porém tu, Senhor, és um escudo para mim, a minha gloria, e o que exalta a minha cabeça.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
Com a minha voz clamei ao Senhor, e ouviu-me desde o seu sancto monte (Selah)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
Eu me deitei e dormi: acordei; porque o Senhor me sustentou.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
Não temerei os milhares de povo que se pozeram contra mim e me cercam.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Levanta-te, Senhor; salva-me, Deus meu; pois feriste a todos os meus inimigos nos queixos; quebraste os dentes aos impios.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
A salvação vem do Senhor; sobre o teu povo seja a tua benção. (Selah)
