Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
He himene na Rawiri, i tona omanga atu i tana tama i a Apoharama. E Ihowa, ano te tini o oku hoariri, he tokomaha te hunga e whakatika mai ana ki ahau.
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
He tokomaha te mea ana ki toku wairua, hore rawa he whakaoranga mona i te Atua. (Hera)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Ko koe ia, e Ihowa, hei whakangungu rakau moku, hei kororia moku, hei kaiwhakaara i toku matenga.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
I karanga toku reo ki a Ihowa: a whakahoki kupu mai ana ia ki ahau i tona maunga tapu. (Hera)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
I takoto ahau, i moe; i ara ake ano; na Ihowa hoki ahau i whakamau ake.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
E kore ahau e mataku i nga mano tini o te iwi, kua whakatika mai nei ki ahau karopoti noa.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Whakatika, e Ihowa; whakaorangia ahau, e toku Atua: nau hoki i patu te kauae o oku hoariri katoa; mangungu noa i a koe nga niho o te hunga kino.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Na Ihowa te whakaoranga: kei runga i tau iwi tau manaaki. (Hera)
