Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
Salamo nataon’ i Davida, fony izy nandositra an’ i Absaloma zanany. Jehovah ô, akory izato hamaroan’ ny mampahory ahy! Maro no mitsangana hanohitra ahy.
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Maro no milaza ny fanahiko hoe: tsy manam-pamonjena amin’ Andriamanitra izy. (Sela)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Kanjo Hianao, Jehovah ô, no ampinga manodidina ahy, Voninahitro sy mpanandratra ny lohako.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
Amin’ ny feoko no iantsoako an’ i Jehovah, ary any an-tendrombohiny masìna no mamaly ahy Izy.
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
Izaho nandry ka natory; nifoha aho, satria Jehovah no manohana ahy. (Sela)
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
Tsy hatahotra olona alinalina aho, izay milahatra manodidina hamely ahy.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Mitsangàna, Jehovah ô; vonjeo aho, Andriamanitro ô; fa efa namely ny takolaky ny fahavaloko rehetra Hianao; ny nifin’ ny ratsy fanahy novakivakinao.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
An’ i Jehovah ny famonjena; Ho amin’ ny olonao anie ny fitahianao. (Sela)
