< Zsoltárok 3 >

1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
psalmus David cum fugeret a facie Abessalon filii sui Domine quid multiplicati sunt qui tribulant me multi insurgunt adversum me
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
multi dicunt animae meae non est salus ipsi in Deo eius diapsalma
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
tu autem Domine susceptor meus es gloria mea et exaltans caput meum
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
voce mea ad Dominum clamavi et exaudivit me de monte sancto suo diapsalma
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
ego dormivi et soporatus sum exsurrexi quia Dominus suscipiet me
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
non timebo milia populi circumdantis me exsurge Domine salvum me fac Deus meus
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
quoniam tu percussisti omnes adversantes mihi sine causa dentes peccatorum contrivisti
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Domini est salus et super populum tuum benedictio tua

< Zsoltárok 3 >