Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
Ein Lied Davids auf der Flucht vor seinem Sohne Absalom. Wie sind's, Herr, meiner Dränger viel! So viel, die aufstehn gegen mich!
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Wie mancher sagt von mir: "Für ihn gibt's keine Hilfe mehr bei Gott!" (Sela)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Du aber, Herr, Du bist um mich ein Schild; Du bist mein Siegesruhm, und Du erhebst mein Haupt. -
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
Ich rufe laut zum Herrn; von seinem heiligen Berg erhört er mich. (Sela)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
Ich leg mich nieder, schlafe ein, und ich erwache wieder; der Herr verleiht mir Kraft. -
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
Ich fürchte mich deswegen nicht vor vielen Tausenden, die um mich her sich lagern. -
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Auf, Herr! Mein Gott! Hilf mir! Oh, schlügest Du doch allen meinen Feinden ins Gesicht, zerschmettertest Gottlosen ihre Zähne!
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Des Herren ist der Sieg, Dich hoch zu preisen Deines Volkes Pflicht!
