< Zsoltárok 3 >
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
Psaume de David, lorsqu'il fuyait de devant son fils Absalom. Seigneur, pourquoi ceux qui m'affligent se sont-ils multipliés? Combien se soulèvent contre moi!
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Combien disent à mon âme qu'il n'est point de salut pour elle! Interlude.
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Mais toi, Seigneur, tu es mon appui et ma gloire; c'est toi qui relève ma tête.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
De ma voix, j'ai crié au Seigneur, et il m'a entendu du haut de sa montagne sainte. Interlude.
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
Et je me suis endormi d'un profond sommeil; je me suis réveillé, car le Seigneur me défendra.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
Je ne craindrai pas la foule du peuple qui m'assiège de tous côtés;
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Lève-toi, Seigneur; sauve-moi, mon Dieu! Car tu as frappé tous ceux qui m'ont poursuivi sans cause, et tu as broyé les dents des pécheurs.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Le salut vient du Seigneur, et ta bénédiction est sur ton peuple.