Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
Psaume de David, lorsqu’il s’enfuyait de devant Absalom, son fils. Éternel! combien sont multipliés mes ennemis, et sont nombreux ceux qui s’élèvent contre moi.
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Beaucoup disent de mon âme: Il n’y a point de salut pour lui en Dieu. (Sélah)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Mais toi, Éternel! tu es un bouclier pour moi; tu es ma gloire, et celui qui élève ma tête.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
Je crierai de ma voix à l’Éternel, et il me répondra de sa montagne sainte. (Sélah)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
Je me suis couché, et je m’endormirai: je me réveillerai, car l’Éternel me soutient.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
Je n’aurai pas de crainte des myriades du peuple qui se sont mises contre moi tout autour.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Lève-toi, Éternel; sauve-moi, mon Dieu! Car tu as frappé à la joue tous mes ennemis; tu as cassé les dents des méchants.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
De l’Éternel est le salut. Ta bénédiction est sur ton peuple. (Sélah)
